Számos egészségügyi problémát okoz, ha kényelemből bevisszük az ágyba az irodát a távmunka ideje alatt. Az Index magyar szakembereket kérdezett az ágyban végzett munka hátrányairól.
Gyakoriak a mozgásszervi panaszok azoknál, akik tartósan végeznek irodai munkát. Az ülő életmód, a helytelen testtartás, vagyis a mozgáshiányos élet, illetve az íróasztal és a monitor előtt való görnyedés egyáltalán nem elhanyagolható tényezők az egészségkárosodás terén.
A járványügyi intézkedések, korlátozások és ajánlások mellett egyre elterjedtebbé vált a távmunka, azaz a home office. Ha pedig már sokaknak otthon kell felvenniük a munkát, vonzónak tűnhet, hogy „bevigyék” az irodát az ágyukba, vagy a kanapéjukba süppedve álljanak neki dolgozni. Talán kevesen gondolnák, de
ez a kényelem számos egészségügyi problémát okozhat.
Az Instagramon a #WorkFromBed hashtagre rákeresve több ezer fotót találunk arról, hogy kávé vagy reggeli mellett, pizsamában, hálóingben az ágyon kényelmesen elnyúlva, laptoppal az ölükben vagy tablettel a kezükben vágnak bele a munkába az emberek, pedig ez egyáltalán nincs így rendben.
A valóságban az ágyban való munka olyan, akár permanens egészségügyi károsodásokkal járhat, amelyek jeleit nem feltétlenül most észleljük, hanem életünk későbbi szakaszában – figyelmeztet az ágyban végzett irodai munka témájával foglalkozó BBC napokban megjelent cikke.
Több amerikai szakembert is idéztek, akik szerint sehogy sem optimális ágyból dolgozni, különösen a fiatalok mégis hajlamosak erre, mert nem érzik egyből a fájdalmat, később azonban nagyon is fogják.
Könnyen lehet, hogy mire idősebbek lesznek, jóvátehetetlen kárt okoztak a rossz szokásaikkal. Lehet szó egyszerű fejfájásról, de akár állandó hátmerevségről, ízületi gyulladásról, nyakfájdalomról.
Rachel Salas, a Johns Hopkins Egyetem alvásszakértője és neurológia docense szerint nemcsak a testre van rossz hatással, ha az ágyból dolgozunk, hanem a produktivitásra és az alvásra is. Salas azt mondja, hogy az ágyat három dologra tartsuk fent:
Minél többet tévézünk, videójátékozunk ugyanis az ágyban, az agyunk annál inkább azt tanulja meg, hogy mindezeket lehet az ágyban is csinálni.
A Johns Hopkins Egyetem alvásszakértője és neurológia docense arra hívja fel a figyelmet, hogy
ha mindennap bevisszük az ágyba a telefont, a laptopot, a villogó képernyőket, amelyekre a munkánkhoz szükségünk van, az agyunk és a testünk előbb-utóbb már nem fogja az ágyat a pihenéssel összekapcsolni.
Ez az egyik fő oka annak, hogy a járvány „koronaszomniához”, a karanténidőszak alatt elterjedt álmatlansághoz és alvászavarhoz vezetett.
Dr. Megyaszai Márta reumatológus szerint nem igazán lehet olyan ágyból dolgozós pozíciót felvenni, ami ne terhelne túl legalább egy gerincszakaszt vagy ízületet.
Számítógéppel végzett munkánál a legjobb a hagyományos asztali számítógép használata. Külön tudjuk ugyanis elhelyezni a billentyűzetet és a monitort, ezért a munkaterület ergonomikusan beállítható egyénre szabottan, hogy mi hol és milyen magasságban helyezkedjen el.
A monitornak szemmagasságban jó lennie, a klaviatúra pedig laza váll és derékszögnél nem sokkal jobban behajlított könyök mellett legyen használható. Nem beszélve a gerinc egyenes tartásáról, a csípők és térdek derékszögű pozíciójáról. A láb pedig talpon támaszkodik lazán. Laptop esetén ez semmiképp nem megvalósítható, mert nem mozgatható külön a billentyűzet és a monitor. Itt legalább legyen egy külön egér
– javasolja a reumatológus.
A reumatológus felsorolt néhány lehetséges pozíciót az ágyban való munkához, hozzátéve, hogy ezek milyen későbbi problémákat okozhatnak:
A reumatológus arra figyelmeztet, hogy ha a nyak érzékennyé válik, vagy tartósan erőlködnek és túlfeszülnek az izmok, akkor sok egyéb következménye is lehet ennek:
Szomnológiai szempontból az ágyat alvásra, illetve szexuális együttlétekre javasolt használni, elsősorban azért, hogy az ággyal kapcsolatban egy pozitív alvásélmény alakuljon ki, az utóbbi pedig a párkapcsolatok elengedhetetlen része
– fogalmazott az Indexnek nyilatkozó Dr. Nagy Attila, a SomnoCenter Alvászavar Központ tüdőgyógyásza, szomnológus szakorvosa.
A szakember szerint, amennyiben az ágyba visszük a munkát, akkor fennáll a veszélye annak, hogy más kapcsolt tevékenységet is az ágyban fogunk végezni. Ezáltal egyre több időt töltünk ott, megnövekszik a napközbeni szunyókálások száma, ami rontja a teljesítményünket.
Csökken a fizikai aktivitás, ami elhízáshoz vezethet, valamint nehezebben fogunk tudni elaludni a nappali megnövekedett alvás miatt, amely az insomnia melegágya
– tette hozzá.
Dr. Nagy Attila arra is kitért, hogy a koronavírus következtében kialakult stressz, és az ehhez kapcsolódó elalvási képtelenség olyan tünet, amelyet a világ számos pontján észleltek.
Kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. Mindenekelőtt megváltozott a hétköznapi életünk, ami zavarhatja a napi (cirkadián) ritmusunkat. Elveszett több munkahelyi hatás (ingázások, irodai értekezletek), növekedett a bizonytalanság érzése a munkával, az egészséggel és jövővel kapcsolatban. Mivel a járvány még jelentős ideig fennállhat, így célszerű minél előbb tenni ellene, szükség esetén szakemberhez fordulni.
A szomnológus szakorvos azt javasolja, hogy lehetőleg kerüljük a munkavégzést az ágyban, érdemes a híroldalak böngészését csökkenteni, különösen az éjszakai órákban, valamint kerülni a látótérbe eső ébresztőóra alkalmazását az elalvás körüli stressz csökkentése érdekében.