A halál tényét a civilizált világban szemérmes félrenézés övezi. Az elmúlt évszázad technikai fejlődése és a rohanó élet megfosztotta az emberiséget a spirituális kapaszkodóitól, amelyek korábban segítették a felfoghatatlan elfogadását. Pedig a halál itt van velünk: világszerte évente 50 millió ember hal meg, ebből 130 ezer Magyarországon, és napjainkban a koronavírus-járvány a híradók képkockáin is kíméletlenül szembesít az elmúlással, miközben azt sem igazán tudjuk, hova gördül a hordágy a halottal a kórteremből. Az Index utánajárt, mi történik a kórházban elhunytak holttestével.
Amikor a beteg a kórházi kórteremben örökre lehunyja a szemét, mindenekelőtt a halál beálltát szükséges megállapítani, ami orvosi feladat. A halál gyanújeleit észlelve a kezelőorvost vagy az ügyeletest kell értesíteni, aki megállapítja a halál beálltát, de a holttestet egy erre vonatkozó rendelet értelmében még ezt követően is a kórteremben kell tartani két óra hosszáig.
Közben az emberi méltóság és a kegyelet tiszteletben tartásával megkezdődik a halott ellátása: ágya köré paravánt vonnak, az ápolók védőköpenyt és gumikesztyűt húznak, az elhunyt szemét nedves vattával lefedik, állát gézzel kötik fel, majd eltávolítják az ékszereit, és levetkőztetik. A holttest szennyezett testfelületét lemossák és szárazra törlik, minden ágyneműjét lehúzzák, tiszta lepedőt terítenek alá. A halottat a hátára fektetik, kezeit a mellkasán keresztbe teszik, lábait kiegyenesítik, és az orvos által megírt, azonosításra szolgáló lábcédulákat a végtagjaira kötik, végül lepedőt terítenek a testre.
Ez még nem az utolsó út
Az elhunyt tehát a kórteremben marad két órán át, miközben az ápolók igyekeznek megnyugtatni a kórteremben fekvő többi beteget, és értesítik az elszállítás időpontjáról a betegszállítókat. A személyes tárgyakról két példányban leltár készül, a holmikat névvel ellátott műanyag zsákba teszik, és egy arra kijelölt szekrényben elzárják. A halott kórteremből történő szállításáról az éppen szolgálatot teljesítő ápoló gondoskodik. A szállítás liftben, zárt tolókocsival történik, különösen ügyelve a csendre és a diszkrécióra.
Ha szükséges, az orvos hatósági boncolást kezdeményezhet. A kórházban és klinikán bekövetkezett halál esetén azért végeznek kórboncolást, hogy a halál közvetlen kiváltó okát kiderítsék, a betegség lefolyásával és a kezeléssel kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket feltárják, ilyen esetben a hozzátartozónak is van – nem kötelező érvényű – beleszólása, tekintettel arra, hogy a beteg folyamatos kórházi kezelés és megfigyelés alatt hunyt el.
Ha azonban a halál a vizsgálat alapján egyértelműen természetes módon következett be, de kórházon kívül, és nem indokolt a kórbonctani vizsgálat, a halottvizsgálatot végző orvos a halál tényének megállapításától számított hat órán belül intézkedik a holttest elszállíttatásáról. A szállítás díját az elhunyt eltemettetésére kötelezett hozzátartozó viseli, de ha nem érhető el ilyen személy, akkor a halottvizsgálatot végző orvos köteles értesítést küldeni az elszállítás tényéről, az igénybe vett temetkezési szolgáltató megnevezéséről, címéről és a holttest tárolásának helyéről.
Tárolás
A holttesteket a temetőbe vagy a krematóriumba szállítás előtt tetemtároló hűtőben helyezik el. Az ilyen ipari méretű hűtőket a többség a filmekből ismeri: van olyan, amelyikben egy rekeszben egy gördíthető tároló, vagyis „tepsi” fér el, de létezik állványos rendszerű hűtő is, amelynek nagyobb a tárolókapacitása. Értelemszerűen a hűtőkapacitás minden országban véges, és alapvetően „békeidőre” tervezett azok mérete, ezért fordulhatott elő a koronavírus-járvány idején már több országban is (legutóbb éppen a szomszédos Szlovákiában), hogy az ellátórendszer képtelen volt követni a megnövekedett halálozási számokat, és súlyos gondot okozott a holttestek elhelyezése. a problémát többnyire hűtőkamionok bevetésével hidalták át.
Papírmunka
A halottvizsgálatról kötelezően meghatározott adattartalmú okiratot, a halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani, amit újabban már elektronikus úton is el kell küldeni a haláleset helyszíne szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. A halotti anyakönyvezéshez szükséges iratok a következők: az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, személyi igazolványa, plasztikkártyás személyi igazolvány esetén lakcímkártyája is, továbbá a családi állapotra vonatkozó igazolás. Természetes halál esetén – amennyiben a holttest kórboncolására nem került sor – a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala engedélyezi.
Ez már tényleg az utolsó út
A temetésről annak kell gondoskodnia, aki szerződésben vállalta azt, illetve annak, akit az elhunyt végrendelete erre kötelez. Végrendelet hiányában ilyen személy lehet az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, élettársa, illetve az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója, a törvényes öröklés rendje szerint. Temetni hagyományos módon, koporsóban, hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetésével, illetve elhelyezéssel, szétszórással lehet. Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Ha azonban az elhunyt korábban nem határozta meg a temetés módját és helyét, akkor minderről az a személy dönt, aki az eltemettetésről gondoskodik. Ha pedig a temetést többen intézik, de nem tudnak megállapodni a részletekről, a temetést csakis hamvasztás nélkül hajthatják végre.
(Borítókép: ravatal a Csömöri Krematórium és Sírkertben. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)