Az autósok sarcolása vagy reális forgalomszabályozási eszköz a fizetős parkolás? A régóta feszegetett kérdésre, úgy tűnik, a koronavírus-járvány adott választ Budapesten.

Ingyenes parkolás nélkül remekül meglennénk, sőt, valószínűleg jobb lenne, ha ismét fizetni kellene a várakozásért – foglalja össze a véleményét Pausz Ferenc közlekedési szakértő. A szabályozott parkolást ugyanis nem ötletszerűen találták ki a szakemberek: az önkormányzatok azért hoztak ilyen döntést annak idején, mert a parkolási igények a fővárosban évtizedek óta meghaladják a valós lehetőségeket.

A fizetős parkolási rendszer azt teszi lehetővé, hogy folyamatosan cserélődjenek az autók a parkolókban, ne foglaljanak adott esetben napokig egy helyet, kizárva másokat a megállás lehetőségéből. Most azonban azzal, hogy a járvány miatt ingyenessé vált a parkolás, ez a működő gyakorlat megszűnt. Budapesten manapság egyértelműen nehézkesebb autóval megállni, mint korábban, amikor működött a fizetős parkolási rendszer

– állítja a szakértő, hozzátéve, hogy a kérdés vizsgálatakor azt kell mérlegre tenni, melyik a fajsúlyosabb érv: a tömegközlekedés tehermentesítése vírusvédelmi szempontok miatt vagy a működő forgalomszabályozás és a jobb levegőminőség.

Paradox módon az autósok jelentős része most valószínűleg visszasírja a fizetős rendszert, és azt mondja, inkább fizetnék, csak le tudnám állítani valahol a kocsimat. Vagyis az autós társadalom szembesült azzal, ami korábban csak elmélet volt: csakugyan van létjogosultsága a fizetős parkolásnak, még akkor is, ha nyilvánvalóan mindenki rosszul éli meg, ha ezért mélyen a zsebébe kell nyúlnia – vélekedik Pausz Ferenc.

A fővárosban Óbuda az egyik kárvallottja az ingyenes parkolásnak. A budai városrész weboldalán az olvasható, hogy a díjmentes rendszernek járványügyi kockázatai is vannak, mert a tömeges autós közlekedéssel és a parkolóhelyekért folyó körözéssel a levegő minősége nagymértékben romlik.

Hasonlóan vélekedik erről a Levegő Munkacsoport is, amely aláírásgyűjtést folytat a fizetős parkolás visszaállításáért. A romló levegőminőség egészségügyi hatásaira hivatkoznak, mondván, hogy a parkolási díj elengedése hatalmas zsúfoltságot eredményezett a nagyobb városokban, és az egyre szennyezettebb levegő erősíti a járványt, hiszen a légszennyezés és a Covid ugyanazokat a szerveket támadja meg. Azt is írják, hogy

az ingyenesség hatására sok területen oly mértékben megnőtt a szabálytalan parkolások száma, hogy azt a közterület-felügyelet már képtelen kezelni. Egy-egy öntörvényűen leállított autó gyakran emberek százainak a közlekedését nehezíti: a többi autósét, a közösségi közlekedéssel utazókét, a kerékpárosokét, a gyalogosokét, és bizony sok esetben a szabálytalanul parkolók a zöldfelületeket is károsítják.

(Borítókép: A terézvárosi Jókai utca felülnézeti képe a minden parkolóhelyet elfoglaló autókkal 2020. június 8-án. Fotó: Róka László / MTI)