Az összefogás garanciákat akar, a civilek demokratikusabb feltételeket szeretnének, a kis pártok helyet követelnek maguknak.
Az ellenzéki együttműködés hat pártja megállapodott abban, hogy mind a 106 választókerületben előválasztásokat tartanak, a lebonyolítással pedig az általuk felállított Országos Előválasztási Bizottságot bízzák meg. Az eddig ismertetett előválasztási feltételek nem mindenki tetszését nyerték el, az összefogáson kívüli kisebb szereplők csorbulni látják mozgásterüket. Ugyanakkor a hat ellenzéki párt olyan játékszabályokat igyekszik megteremteni, amelyekkel kizárhatják, hogy a kormányoldal meghekkelhesse az előválasztás folyamatát.
A Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményükben „a demokrácia valódi ünnepének” nevezték az előválasztást, mert lehetővé tennék, hogy a civilek is elindulhassanak rajta.
Csakhogy ennek az a feltétele, hogy „a hatékony közös kormányzás érdekében” előre jelezniük kell:
a hat szervezőpárt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munkában.
Az ellenzéki együttműködés pártjai szerint „a közös kormányzás ugyanis közös felelősséget is jelent”.
Ez a kitétel felvetette azt a kérdést, hogy ha egy szereplő nem része az ellenzéki együttműködésnek, és saját „arcélét” megőrizve nem is szeretne az lenni, de egyetért a kormányváltás céljával, akkor hogyan tud részt venni az előválasztáson.
A Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, mivel nem párt, nem tagja a hatpárti egyeztetéseknek, de támogatja az ellenzéki együttműködést. Az elmúlt hetekben több civil jelöltet is előválasztásra ajánlott a mozgalom.
A hat párt legutóbbi bejelentése után Márki-Zay Péter a Hódpressnek azt mondta: egyet tud érteni az ellenzéki előválasztási feltételekkel, illetve azt is elfogadhatónak tartja, hogy a civileknek is majd be kell ülnie valamelyik ellenzéki frakcióba, a függetlenség megőrzését azonban fontosnak tartja.
Márki-Zay Péter szerint ezért jelenleg most arról folyik vita, hogy a csatlakozás az előválasztás előtt nyilvános legyen vagy sem.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, Pálinkás József által tavaly ősszel alapított Új Világ Néppárt aggodalmát fejezte ki a bejelentett előválasztási feltételek miatt. A párt számára nem egyértelmű, hogy egyáltalán elindulhatnak-e jelöltjeikkel önállóan az előválasztáson.
Az sem világos, hogy amennyiben az Új Világ Néppárt jelöltjei kellő számban megnyerik az előválasztást, és azt követően a körzeteikben az országgyűlési választást, akkor az Új Világ Néppárt alakíthat-e önálló frakciót a parlamentben
– közölték.
Pálinkásék arra kérték az ellenzéki együttműködés pártjait, hogy nyilatkozzanak egyértelműen:
lehetővé teszik-e további, szintén kormányváltást kívánó pártok indulását az előválasztásokon.
Az Indexnek a hatpárti egyeztetésekre rálátó források arról beszéltek, hogy bár még számos részletszabályozás kidolgozásra vár az előválasztásokkal kapcsolatban, a szigorú feltételekre garanciaként tekintenek.
Az ellenzéki pártok szeretnék elkerülni annak a lehetőségét, hogy olyan jelöltek nyerhessenek előválasztást, majd választást, akik aztán átülnek a Fidesz–KDNP frakciójába.
Sok mindent láttunk már, és sok mindent el is tudunk képzelni. Az előválasztási feltételek a biztonság megteremtéséről szólnak
– nyilatkozta az Index egyik névtelenséget kérő forrása.
Arra a kérdésre, hogy Pálinkás József pártjának jelöltjei elindulhatnak-e az előválasztáson, azt mondta: elindulhatnak, de jelen állás szerint a kitétel, hogy előre meg kell nevezniük, a hat párt leendő frakciói közül melyikhez csatlakoznak, rájuk is vonatkozik. Azt is hozzátette, nem várható, hogy a hat párt ebben engedne a későbbiekben.
Egy másik forrásunk szerint civil részről továbbra is erőteljes lobbi zajlik azért, hogy a hat párt minél szélesebbre tárja az előválasztás kapuját. Már a civil jelöltek bevonását is hosszú egyeztetések előzték meg, az ebben érdekelt szereplők pedig tovább puhítanák a feltételeket, a biztonságot szavatoló garanciákat figyelembe véve.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója az előválasztási feltételekről az Indexnek azt mondta, a pártok a későbbi kormányozhatóság és a saját választóik érdekében hoztak logikus döntést.
A szakember szerint az ellenzéki együttműködés pártjai csak akkor tudják a közös célokat és a választóik érdekeit hatékonyan képviselni, ha hozzájuk lojális politikusok kerülnek be a parlamentbe, és nem politikai kalandorok.
Az előválasztásban már biztos nem vesz részt az ellenzéki Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM), amely saját jelölteket indít, és a párt alapítóját, Szanyi Tibort nevezte meg miniszterelnök-jelöltként.
A párt nélküliek pártja, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szintén kimarad az előválasztásból, és különutas marad továbbra is.
A Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a kormányoldallal, de az ellenzéki együttműködés pártjaival szemben is meghatározza magát. A párt miniszterelnök-jelöltként Toroczkai Lászlót indítja.
A Polgári Választ alapító, exjobbikos Bencsik János szerint „Orbán Viktor pezsgőt bonthat” az előválasztási feltételek miatt. A mozgalom azok támogatására számít, akik nem szimpatizálnak a hatpárti ellenzékkel, de le akarják váltani a kormányt.
A Munkáspárt és a Volner Párt jelöltjei esetében is borítékolható, hogy nem találkozunk velük előválasztásokon. (A kis pártokról itt írtunk részletesebben.)
Az előválasztás megszervezésének koordinálása és ellenőrzése az Országos Előválasztási Bizottság feladata lesz. Ennek a testületnek a tagjait a hat párt szakértői adják majd, és bár az előválasztás kérdéseiben a végső szó minden esetben a bizottságé lesz, a hat párt nem zárkózik el attól, hogy kívülről is érkezzen segítség, illetve építő javaslat. Az előválasztás költségeit a hat párt vállalja, és az alapítványaikon keresztül fogják finanszírozni.
Az előválasztás lebonyolításában meghatározó szerepe lehet a Civil Választási Bizottságnak (CVB), amely a 2019-es budapesti előválasztások megszervezésében is együttműködött az összefogás pártjaival.
Újabb szervezetek és civil csoportok bevonásával kiegészülve a 2021-es előválasztásokra is megalakult a Magyar György vezette bizottság.
A CVB tagsága olyan természetes és jogi személyekből áll, akik előválasztásokon jelöltként vagy jelölő szervezetként nem vesznek részt. A Civil Választási Bizottság célja, hogy független, pártatlan, az előválasztásokat elősegítő és ellenőrző intézményként növelje az előválasztás intézményébe vetett közbizalmat. Célja továbbá maximalizálni a folyamatban való részvételt, garantálni az átláthatóságot a szavazók számára, és esélyegyenlőséget biztosítani a jelöltek között. A CVB kész szerepet vállalni az országos, a regionális és a helyi előválasztási bizottságok munkájában
– olvasható a kiadott közleményben.
A Civil Választási Bizottság tagszervezetei közé tartozik
A bizottság szerepével kapcsolatban keddi sajtótájékoztatójukon Magyar György azt mondta, felkérési alapon vesznek részt az előválasztásban, illetve nagy valószínűséggel a pártok igénybe fogják venni a szolgáltatásaikat.
Az Index hatpárti forrásai is megerősítették, hogy a CVB részvétele az előválasztás lebonyolításában valószínűsíthető, mint ahogy a javaslataik beépítése is.
Magyar György volt az első, aki a nyilvánosság előtt felvetette, hogy kétfordulós lehetne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása. Ezt a hat párt azóta deklarálta is.
A Civil Választási Bizottság elnöke arról is beszélt korábban, hogy az eredményes előválasztási folyamat érdekében belépési és érvényességi küszöböt is meghatároznának. A pártok végül úgy döntöttek, hogy a képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése szükséges az induláshoz.
Egyelőre még nem dőlt el, milyen módon történhet majd a jelöltek ajánlásának összegyűjtése, valamint pontosan hogyan lehet majd szavazni az előválasztáson.
A Civil Választási Bizottság sajtótájékoztatóján az aHang alapítói arról tájékoztattak, hogy az elmúlt időszakban több online lehetőségen és fejlesztésen is dolgoztak, amelyek hitelesíteni tudják a szavazókat.
A járványhelyzet miatt kézenfekvő az online megoldás, de a pártokat leginkább a biztonsági és a hitelesítési kérdések foglalkoztatják. Vagyis olyan lehetőséget szeretnének, amellyel garantálhatóak az induláshoz szükséges egyenlő esélyek, továbbá az, hogy az eredmény tisztasága megkérdőjelezhetetlen legyen, és a kormányoldal semmiképpen se tudjon kívülről beavatkozni.
A részletek kidolgozása még folyamatban van, de 1-2 hónapon belül ezek is tisztázódhatnak. Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy az előválasztás augusztus 23-án indul, és október 23-ig minden kérdést eldöntenek. Azt is elárulta, hogy lesz egy olyan versenyszabályzat, etikai kódex, ami alapvetéseket tartalmaz a kampánnyal kapcsolatban.
Márciusban ismét összeülnek a pártelnökök, és pár vitás pontot még lezárnak. Áprilistól lesz megismerhető a versenyszabályzat, majd megindul az olyan szervezetek és civilek bevonása, akik segítenek a lebonyolításban.
(Borítókép: Külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák Budapesten a Nemzeti Választási Irodában 2020. október 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)