Közel 32 ezer olvasó válaszolt kedden feltett kérdésünkre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a március 1-jén életbe lépő, magyar közegészségügyet radikálisan megreformáló jogszabályok következtében az olvasóink követnék-e orvosaikat akár a magánegészségügybe. Az új jogszabály szerint a beteg, ha magánrendelésen keresi fel orvosát, a továbbiakban már az állami ellátás keretén belül nem gyógyíthatja (csak sürgősségi ellátás esetén).

A nem reprezentatív felmérés meglepő adatokkal szolgált:

A válaszadók több mint 44 százaléka úgy véli, a kötelező társadalom- és egészségbiztosítási járulékok levonását feleslegesnek tartja. Ennek összegét inkább saját maga használná fel, és saját döntése szerint választaná meg, mely orvosnak fizeti ki az egészségügyi ellátás díját.

Minden ötödik szavazónak, vagyis a válaszadók 20 százalékának a pénztárcája nem engedheti meg, hogy bármilyen magánorvost vegyen igénybe. Számukra továbbra is az állami egészségügyi ellátás marad, ahol jelenleg csak 1 napos sebészeti műtéteket végeznek a kórházak leterheltségétől függően, illetve sürgős, életmentő műtéteket.

Az olvasók 14 százaléka megkötés és feltételek nélkül fogja továbbra is igénybe venni orvosa magánrendelését. Ezt követi szorosan 13 százalékkal a válaszadók azon csoportja, amely a koronavírus miatt kialakult helyzetben, a várólistától függően csak akkor fizetne orvosának, ha a műtétre az állami ellátásban hosszú ideig kellene várakoznia.

Az Index olvasói által megfogalmazott válasz, miszerint „Ne vonjanak le a fizetésemből egészségügyi adókat, és akkor oda megyek, ahova jónak látom” a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges. A társadalom- és egészségbiztosítási járulékok fizetése kötelező, és ahogy arról az Index már beszámolt, 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 8000 Ft. 

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)