A Szeviép-ügy tárgyalására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a Kúria. A büntetőtanács elnöke egy hónapon belül köteles az ügyet megvizsgálni, majd kitűzni tanácsülésre, nyilvános ülésre vagy tárgyalásra.
Mivel az ügy a megismételt eljárás szabályai szerint zajlik, soronkívüliséget élvez.
A Szegedi Járásbíróság elsőfokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat év illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.
A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009-2010-ben fizetésképtelenné vált, és csődeljárás indult ellene. Az ügyészség úgy vélte: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyöntetű döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket, az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon, írta a távirati iroda.
A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon, bizonyítottság hiányában, felmentette a vádlottakat.
A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás. A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan.