A „garantáltan hatásos, nagy mennyiségben rendelt” Szputynik V és a kínai Sinopharm vakcinájával öt oltóanyag áll rendelkezésre, így pedig Magyarország várhatóan az európai országok között az átoltottság tekintetében minden héten nagyobb és nagyobb előnyt szerez majd – mondta az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek adott terjedelmes interjújában.
Kásler Miklós kitért arra, hogy már láttuk az alagút végén a fényt, amikor megjelent a koronavírusnak a sokkal fertőzőbb angliai, majd dél-afrikai mutációja, így a helyzet kritikussá vált, gyorsabban emelkednek a járványügyi számok, mint az első és a második hullám idején. Bár az oltások száma is emelkedik, még idő kell ahhoz, hogy a koronavírus terjedését vissza tudják szorítani – hangsúlyozta.
A védőoltások felgyorsítása érdekében a kormány 6,4 milliárd forintot biztosít a hétvégén is oltó háziorvosok számára,
pluszjuttatásukat annak függvényében állapítják meg, mennyi időt szán az oltásra az adott orvos a munkaszüneti napon, és hogy az ellátandók mekkora része jelenik meg a rendelőben. A hétvégi oltásra éppen azért van szükség, hogy a tömeges átoltottságot minél hamarabb elérjük – fogalmazott Kásler Miklós.
A kormánynak az egészségügyi struktúraváltásra vonatkozó terveiről a tárcavezető azt mondta: az első és legfontosabb lépés az orvosok jogállását szabályozó új egészségügyi törvény elfogadása. A struktúraváltásból kiemelte az ország területi lefedettségét biztosító praxisközösségek létrehozását, az alapellátási ügyeleti rendszer hatékonyságának növelését, a kórházak tehermentesítését célzó reformját.
A következő célkitűzésként Kásler Miklós az esetleges további járványok ellátására alkalmas, arra felfejlesztett járványügyi struktúra kialakítását jelölte meg.
Cél az egységes, országos tisztiorvosi intézményrendszer létrehozása, a megyei és járási járványügyi hatóságok, azaz a megyei és járási tiszti főorvosi struktúra, kormányhivatalok egységes rendszerben történő működtetése. Nyomatékosította: a magyar egészségügyi struktúraváltás egyik alapvető célkitűzése a járványügyi készenlét biztosítása strukturális szinten.
Az ehhez ellátandó járványügyi feladatok:
Ezek a feladatok két országos intézet, az Országos Infektológiai Intézet és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével, országos hálózattal valósíthatók meg – szögezte le Kásler Miklós.
Egy olyan rendszer kiépítéséről is beszélt a miniszter, ami a szociálisan és egészségügyileg egyaránt rászoruló betegek ellátását javítaná úgy, hogy esetükben a kórházi tartózkodást átmenetinek tekintené az új rendszer, majd az egészségügyi helyzet rendeződése után az otthon ápolást támogatná.
Az interjú végén Kásler Miklós szót ejtett az idei érettségiről is, ami közlése szerint egyértelműen a járványhelyzet alakulásától függ, a jelenlegi terv szerint azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgákat megtartják. Hozzátette: időközben elkészült a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez illeszkedő érettségi szabályozás, amely a 2023–2024-es tanévtől lép életbe, és megerősíti a kornak megfelelő pedagógiai módszereket.