Hétfőtől a polgári és közigazgatási perekben nem lesznek hagyományos tárgyalások, és a büntetőügyekben is csak akkor tartható nyilvános ülés, ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna – tartalmazza a Magyar Közlöny március 6-i számában megjelent legújabb kormányrendelet.
Hétfőtől a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel. A kormányrendelet értelmében a beadványokat nem lehet személyesen leadni a kezelőirodán, hanem azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
Változik a bírák munkarendje is. Így a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy munkáját a bíró csak a tárgyalás vagy nyilvános ülés ideje alatt végezze a bíróságon. A polgári peres ügyekben az első fokon eljáró bíróság – a törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatalos bíróból áll, aki az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
A polgári és közigazgatási perekben nem lesznek hagyományos tárgyalások, ezért az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.
A büntetőeljárásban a vádemelés után a tárgyalást és a nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg. Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, az egyes bíró vagy a tanács elnöke – a bíróság elnökének tájékoztatását követően – dönt a tárgyalás vagy nyilvános ülés megtartásáról.
A bírósági végrehajtás kapcsán a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a szigorított védekezés ideje alatt nem kerülhet sor végrehajtói kézbesítésre, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Helyszíni eljárás, hagyományos árverés sem tartható, ahogy ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben sem lehet intézkedni. A kormányrendelet szerint a végrehajtási eljárás során nem sújtható rendbírsággal az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
Az elmúlt időszakban érkezett panaszokra tekintettel a Kúria kollégiumai haladéktalanul áttekintik a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatálya alatt előterjesztett igazolási kérelmek elbírálásával kapcsolatos gyakorlatot. Ha ennek eredményeként indokolt, a Kúria elnöke jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezi – adta hírül a Kúria kommunikációs osztálya.
A hír hátterében a Kpkf.VI.39.408/2021/2. számú végzés állhat, amely a perbeli ügyben megállapította a felperes jogi képviselőjének mulasztását, amikor a jogi képviselő az alperesi határozat jogszerűségét vitató keresetlevelét – általa elismerten – a keresetindítási határidőn túl, elkésetten terjesztette elő. Az egyéni ügyvédek különösen nehezményezték a kúriai végzésnek azt a megállapítását, hogy „a csaknem egy éve fennálló koronavírus-járványhelyzetre tekintettel a jogi képviselővel szembeni fokozott elvárás azt is magában foglalja, hogy a fertőzés veszélyével is számolva ügyintézési, munkaszervezési rendjét úgy alakítsa, hogy a folyamatos ügyvitelt biztosítani tudja”.
(Borítókép: Justitia szobra (részlet) az aulában a Legfelsőbb Bíróság épületében Budapesten. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)