Ferenc pápa Magyarországra látogat, és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén – tájékoztatta az MTI-t Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek.
Erdő Péter elmondta, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséje, az úgynevezett statio orbis, a városért és a világért bemutatott szentmise a rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye.
Ezért illő, és úgy is szokás, hogy ha a pápa ellátogat a rendezvénysorozatra, ezen a szentmisén vesz részt. A Szentatya látogatása nagy öröm a főegyházmegyének és a teljes püspöki konferenciának, s mindannyiunknak vigaszt és reményt adhat a mostani nehéz időszakban
– fogalmazott a bíboros, hozzátéve, az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett kongresszusra is várták Ferenc pápát, majd amikor a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani, Áder János köztársasági elnök és ő maga is újra meghívta az egyházfőt.
Ferenc pápa legutóbb 2019-ben járt Közép-Európában, amikor háromnapos romániai látogatásán felkereste a Havasalföldet, Erdélyt és Moldvát. Csíksomlyón, a magyar katolikusok legjelentősebb zarándokhelyén szentmisét mutatott be.
A katolikus egyházfő a napokban Irakban tett látogatást, ahonnan hazatérőben március 8-án a repülőgépen az újságírókkal beszélgetve – a La Stampa olasz újság tudósítása szerint – a következőket mondta:
Most mennem kell Magyarországra a kongresszus zárómiséjére [a nemzetközi eucharisztikus kongresszus – a ford.], de ez nem országlátogatás lesz, hanem csak a misére megyek. De Budapest két órára van Pozsonytól, miért ne látogassak el Szlovákiába? Így jönnek a dolgok...
A 2020 őszéről elhalasztott kongresszust idén szeptember 5–12. között rendezik meg Budapesten. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek is szerepelnek. A katolikus egyház az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust általában négyévente rendezi meg. Magyarország másodszor ad otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt.
Magyarország eddig kétszer fogadhatott pápát. Először 1991. augusztus 16-án (Szent István király liturgikus ünnepnapján) II. János Pál pápa repülőgépe Krakkóból érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Itt az egyházfőt hivatalos fogadás és katonai tiszteletadás várta. Leszállva a gépről, a pápa megcsókolta a magyar földet, és többek között a következőket mondta:
Tudok osztozni hagyományaitokban és jelenlegi közös erőfeszítéseitekben, hogy boldogabb és emberibb jövőt építsetek, mert a lengyel nemzet fia vagyok, amelynek olyan sok közös vonása van a magyar történelemmel. Én is Európának ebből a térségéből származom, amely most egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy hozzá tud járulni egy békés közösség kialakításához, amelynek nemzetei szolidárisak egymással. Magyarország fiai és leányai! Aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban.
A repülőtérről az egyházfő Esztergomba repült helikopterrel, ahol a szabadtéri szentmise előtt Mindszenty József sírjánál imádkozott. Még ugyanezen a napon II. János Pál visszament Budapestre szárnyashajóval. A fővárosban a Duna két partján ezrével várták a hívek, hogy a pápai hajó elhaladjon előttük.
Este az Országházban az állami vezetőkkel (többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel is) találkozott. Ezt követően az Országház lépcsőjén üdvözölte a Kossuth téren összegyűlt több mint tízezres sokaságot.
Az ötnapos látogatás alatt az egyházfő Esztergom mellett felkereste Pécset, Debrecent, Máriapócsot és Szombathelyet. A pápalátogatás fénypontja egyértelműen a Hősök terén celebrált szentmise volt augusztus 20-án. A pápa miséjére hatalmas tömeg gyűlt össze, egyes becslések alapján a hívek több mint félmillióan voltak.
A katolikus egyházfő még egyszer, 1996-ban járt Magyarországon, ám ekkor csak Pannonhalmát és Győrt látogatta meg, Budapesten csak átutazóban volt.
A katolikus egyházfő hétfő reggel tért vissza a Vatikánba iraki látogatásáról. A katolikus egyházfő hétfőn újságírókkal beszélgetett útban Róma felé a pápai repülőgép fedélzetén, és megerősítette, hogy szeptemberben Budapestre utazik.
Az iraki látogatással kapcsolatban elmondta: megértette, hogy egyes konzervatív katolikusok „az eretnekség irányába tett lépésként” értékelik majd Ali Asz-Szisztáni síita nagyajatolláhhal tartott találkozóját, de néha vállalni kell a kockázatot a vallások közötti kapcsolatokban.
A 84 éves Ferenc pápa, aki mintegy ötven percen át állva beszélt, beismerte, hogy több mint egy év szünet után tett első külföldi látogatása jobban kifárasztotta, mint a korábbiak.
A 84 évnek megvannak a következményei
– mondta, hozzátéve, nem tudja, hogy lassulnak-e majd a látogatások. A repülőgépen kijelentette azonban, hogy úgy érezte, „újjászületett”, miután börtönben érezte magát a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején.
Az utazás egyik csúcspontja a Nedzsefbe, a síiták szent városába tett látogatás volt, ahol Ferenc pápa találkozott a kilencvenéves Szisztánival, az iraki és a külföldi síiták első számú vezetőjével.
Egyes bírálók azt fogják mondani, hogy a pápa nem bátor, hanem meggondolatlan, hogy a katolikus dogmák ellen cselekszik, ami egy lépésnyire van az eretnekségtől
– mondta a pápa a találkozóról. Úgy jellemezte Szisztánit, hogy „szerény embernek, nagy bölcsnek, Isten emberének” találta, és a találkozó „jót tett a lelkének”.
A pápa a nemzetközi nőnap alkalmából bírálta a nőkkel szembeni bánásmódot is. Példaként említette, hogy az Iszlám Állam rabszolgaként árulta a jezidi nőket.
A katolikus egyházfő hozzátette, hogy nagyon szeretne rövidesen Libanonba látogatni, hogy szolidaritását fejezhesse ki minden vallás ott élő képviselőivel.