A szigorított védekezés időtartama alatt, március 8-ától április 5-éig nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, a már kitűzöttek azonban videókonferencia keretében megtarthatók, ha annak feltételei fennállnak, és a hagyatéki eljárások többsége az érintettek közreműködésével tárgyalás nélkül is lezárható – tájékoztatta közleményben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Indexet.
A március 6-án megjelent, a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) kormányrendelet – amely bevezette a szigorított védekezést – a tavaly tavaszi veszélyhelyzethez hasonlóan a március 8. és április 5. közötti időszakra vonatkozóan módosította az egyes közjegyzői eljárásokra vonatkozó szabályokat. A módosítások ellenére a közjegyzői ügyek túlnyomó többségét ebben az időszakban is el lehet intézni, illetve – néhány jogorvoslati célú beadványt kivéve – a kormányrendelet a közjegyzői nemperes eljárásokban a határidők folyását nem érinti, a határidők továbbra is telnek.
A közjegyzői eljárások jelentős részében nincs lehetőség a beadványok szóbeli előterjesztésére, valamint a személyes meghallgatás szükségessége esetén a közjegyzőnek írásbeli nyilatkozatot kell beszereznie.
Nem gyakorolható továbbá személyesen az iratbetekintési jog sem – ez utóbbival kapcsolatos részletekről az eljáró közjegyzőnél lehet érdeklődni. Ezekben az esetekben tehát a közjegyző és az ügyfél közötti kapcsolattartás írásban, papíralapon vagy elektronikus úton történhet csak. Az érintett eljárások listája a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) honlapján érhető el.
A szigorított védekezés ideje alatt nem lehet kitűzni új hagyatéki tárgyalást, a már kitűzött tárgyalások pedig kizárólag videokonferencia (elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz) útján tarthatók meg.
A már kitűzött tárgyalást is csak abban az esetben tartják meg ebben a formában, ha rendelkezésre áll megfelelő technika, abba minden résztvevő fél belegyezik, illetve a videokonferenciához tud és akar is csatlakozni. Ha ez nem lehetséges, a tárgyalást a közjegyző köteles elhalasztani, az új tárgyalást pedig a szigorított védekezés időszakának lejárta után fogja kitűzni.
Abban az esetben, ha az adott hagyatéki ügyben nincs végrendelet – az ügyek nagyobb része ilyen –, bizonyos kivételektől eltekintve a közjegyző tárgyalás tartása nélkül is átadhatja a hagyatékot. Amennyiben készült végrendelet, akkor is lehetőség van a tárgyalás mellőzésére, de amennyiben az érdekeltek kifejezetten úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a hagyatékátadó végzés közjegyző által megküldött tervezetét, a szigorított védekezés megszűnését követően tűzi ki a közjegyző a tárgyalást.
Azokban az ügyekben, amelyek intézhetők a szigorított védekezés alatt és mindenképpen személyes megjelenést kívánnak, továbbra is fel lehet, illetve kell keresni a közjegyzői irodát a megfelelő óvintézkedések és egészségügyi szabályok betartása mellett.
Noha a szigorított védekezést bevezető kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a közjegyző okiratszerkesztési eljárásának egyes részei távolból történjenek, így lehetőség van az okirat szövegének felolvasására videokonferencián keresztül, az okiratok aláíráshoz mindenképpen az aláíró félnek vagy képviselőjének a személyes megjelenése szükséges. Hasonlóképpen
meg kell jelenni személyesen a végrendelet készítésével és letétbe helyezésével, az élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vételével, valamint a házassági vagyonjogi szerződés bejegyzésével kapcsolatos ügyekben.
A szigorított védekezés alatt is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő regisztráció érdekében azonossági nyilatkozat a közjegyzőnél. Továbbá egyéb letéti, megőrzési és bizalmi őrzési ügyekben is fogadják az ügyfeleket a közjegyzői irodák. A személyesen intézhető, vagy személyes megjelenést kívánó ügyek a részletes listája ugyancsak a MOKK honlapján található meg.