Index Vakbarát Hírportál

Nem vehet házat Csepelen az afgán férfi, mert biztos kincsvadász

2021. március 12., péntek 05:58 | aznap frissítve

Omaid Ali Zahar egyszerűen csak egy családi házat szeretett volna venni, de a XXI. kerületi polgármester szerint tulajdonszerzése nem támogatható, mert az ingatlan régészeti területen fekszik és „fennáll a lelet elveszítésének lehetősége”.

Csepelen, Királyerdőn áll Péter és Katalin (a személyneveket megváltoztattuk) családi háza. Évtizedekkel korábban felújították, 2002-ben kaptak rá lakhatási engedélyt. Földmunkára, régészeti feltárásra sem akkor, sem később nem került sor a területen. Mivel azonban egy ideje már nem laktak benne, ezért szerették volna eladni. Vevőt is találtak rá az afgán állampolgárságú Omaid Ali Zahar személyében. 

A szerződést megkötötték, a vevő a foglalót ügyvédi letétbe helyezte (a bank is hitelképesnek ítélte a vevőt, aki a vételár egy részét bankhitelből kívánta kifizetni). Az ügyvéd a papírokat beadta a földhivatalba, majd ezzel párhuzamosan – mivel a vevő nem uniós állampolgár – a kormányhivatalban is bejelentette a kontraktust. A vevő egyébként bejegyzett céget vezet Magyarországon, magyar állampolgárokat foglalkoztat és büntetlen előéletű.

Nem sokkal később aztán a ház eladásában érdekelt feleket a kormányhivatal elutasító határozata villámcsapásként érte. Mint kiderült:

Az önkormányzat polgármestere 2021. 02. 19. napján kelt 23/2021. (II. 19.) számú határozatában az ingatlanszerzés kapcsán az önkormányzati érdek sérelmét jelezte. Főbb indokok között kiemelte, hogy az ingatlanszerzés Budapest XXI. kerület Csepel Építési szabályzatáról szóló 24/2018. (X. 26.) rendelet 2. számú mellékletébe ütközik, tekintettel arra, hogy az ingatlan mélyfekvésű, illetve »nyilvántartott régészeti területen« fekszik, emiatt külföldi tulajdonba adása nem támogatható, mert fennáll a lelet elveszítésének lehetősége.

A kormányhivatal határozata ellen nem lehet fellebbezni, legfeljebb bírósági útra terelni, ami nem különösebben vonzó opció Katalinék számára. Az elutasítás indoka tehát az illetékes önkormányzat érdeksérelme volt. (A ház egyébként Csepel egyetlen dombjának a tetején található, tehát a „mélyfekvésű” jelző sem biztos, hogy helytálló.)

Az ügyben mindjárt két érdekesebb kérdés is adódik. Egyrészt, hogy vajon miért áll fenn a polgármester álláspontja szerint a földben feltételezett, ismeretlen értékű leletek elveszítésének kockázata? Nem tűnik életszerűnek ugyanis, hogy valaki csak azért vásárol magának több tíz millió forintért egy 543 négyzetméteres telket házzal, hogy azt felássa, az ott talált dolgokat pedig eltulajdonítsa. 

Az Aquincumi Múzeum igazgatója, a Budapesti Történeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, dr. Láng Orsolya szerint a régészeti örökségvédelem szempontjából az számít „leletvesztésnek”, ha olyan tevékenységet tervez valaki az adott területen, ami roncsolja a lelőhelyet (ez jellemzően földmunka). Ám mivel a nyilvántartott lelőhelyeken végzett földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység és a régészeti beavatkozásnak meg kell előznie a földmunkákat, nagy bírságot kockáztat, aki nem végezteti el a régészeti feltárást. Az említett területen középkori és őskori (jellemzően bronzkori) lelőhelyeket tart nyilván a régészeti kutatás.

Másrészt az sem világos teljesen, hogy miután a Ptk. 5:64. § (3) bekezdése szerint a régészeti leletek tulajdonosa a magyar állam, hogyan is sérülhetnének az önkormányzat érdekei régészeti leletek elvesztése/megsemmisülése esetén. A leleteken ugyanis az önkormányzat tulajdonjogot nem szerezhet.

E két kérdésben az önkormányzat álláspontjára is kíváncsiak voltunk, ezért Borbély Lénárd polgármesternek és alpolgármesterének, Ábel Attilának is elküldtük kérdéseinket. Utóbbi, ha nem is a feltett kérdésre (azaz, hogy miért áll fenn a lelet elveszítésének lehetősége, illetve mi köze az önkormányzatnak a leletekhez) nem válaszolt, annyit azonban közölt, hogy a külföldiek ingatlanvásárlását érintő, hasonló esetekben a csepeli képviselő-testület nemmel szokott szavazni. Úgy emlékszik, az elmúlt tíz évben mindig egyhangú volt a szavazás, tehát az ellenzéki pártok sem szavazták meg. Közlése szerint 

a polgármester most az elmúlt tíz év szavazásai alapján döntött, erről a pártokkal történt egyeztetés során be is számolt. Ellene kifogás egyetlen képviselőcsoport részéről sem érkezett. 

Erős a valószínűsége annak, hogy csupán ürügy volt a régészeti leletek „elveszítése” miatti aggodalom. Lapunknak a konkrét ügy ismerete nélkül, háttérben nyilatkozó ingatlanszakjogász szerint legalábbis furcsa az indoklás, az ő praxisában – igaz, más fővárosi kerületben – soha nem volt efféle akadály EU-n kívüli vásárlók esetében. Az afgán vevő csepeli ingatlanszerzése ellehetetlenülésének okát a polgármester megbízott titkárságvezetője világította meg, amikor azt közölte az Indexszel, hogy „Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata külföldi állampolgárok ingatlanszerzését nem támogatja”. 

(Borítókép:  Egy 11. századi és egy őskőkori településrészlet régészeti feltárása a leendő solti városi sportcsarnok építési területén 2020. május 25-én. Fotó:  Ujvári Sándor / MTI)

Rovatok