A vakcinaútlevél, vagy oltási igazolvány alkalmazása és annak tartalma aktuális vitatéma Európában. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Indexnek adott korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy

egyes felhasználási területeket nemzeti kompetenciában lehet tartani, de korántsem mindent, gondoljunk csak a nemzetközi utazásokra. Vagyis célszerű lenne, ha bizonyos vonatkozásban uniós vagy globális konszenzus születne ezzel kapcsolatban, elkülönülve például az olyan felhasználási esetektől, amikor valaki piaci szolgáltatást vesz igénybe, vagyis például konditerembe vagy színházba vált bérletet, és kérdés, hogy oda beengedhetik-e. Az ilyen ügyek azonban egyenlő bánásmóddal vagy diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel. Ha az ezzel kapcsolatos tennivalókat nem rendezi jogszabály, akkor a hatóságunknak nyilvánvalóan iránymutatást kell majd kiadnia.

Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakjogász a fesztivállátogatás feltételéül szabható oltási igazolvánnyal kapcsolatos kérdésünkre kifejtette:

A jogszabály meghatározza, hogy mit lehet beleírni, szerintem nem is ezzel van a probléma. Ami aggályos lehet, az az, ha magánszolgáltatók megtagadhatják a belépést egy rendezvényre, vagy elérhetetlenné tehetnek egy szolgáltatást az oltási igazolvány hiányában.

Kulcsár leszögezte, ha egyáltalán előfordulhat ilyen, fontos kérdés, hogy pontosan milyen lesz a gyakorlat, mert nem mindegy, hogy csak ránéznek az igazolványra, vagy ki is írnak valamit abból, esetleg a szolgáltató és a magánszemély mobilalkalmazása cserél adatot.

A szakjogász szerint azzal is foglalkozni kell, hogy mi lesz az adatkezelés jogalapja.

Különleges adatok kezelésénél szükség lehet a hozzájárulásra. Az európai adatvédelmi gyakorlat szerint viszont nem tekinthető önkéntesnek a hozzájárulás, ha rá van kényszerítve a személy. Ha pedig ennek hiányában nem lesz lehetőség belépni egy rendezvényre vagy igénybe venni egy szolgáltatást, akkor ez a helyzet áll fenn.

Kulcsár felvetette azt is, hogy akár diszkriminatív is lehet a folyamat, mert vannak objektív körülmények – például várandósság vagy bizonyos típusú betegség –, amelyek miatt valaki nem veheti igénybe az oltást. Ráadásul ez esetben a rendezvény szervezőjét kellene tájékoztatnia a betegségéről, ha mégis be szeretne lépni a helyszínre.

Jóri András volt adatvédelmi biztos korábban úgy vélekedett az Indexnek, hogy a védettségi igazolvány bevezetésével ugyan valóban eltérő helyzetbe kerülnek majd az oltott és nem oltott állampolgárok, de ez nem szükségszerűen vezet hátrányos megkülönböztetéshez.

Ennek oka, hogy a csoporthoz tartozás adott esetben választás kérdése, a csoportok közötti különbségtétel – az egyes intézkedések alóli mentesítés – pedig várhatóan észszerű lesz.

Nincs kidolgozva

Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke megkeresésünkre egyértelművé tette, hogy alapvető érdekük a fesztiválszezon valamilyen módon történő elindítása. Ez a járványhelyzet aktuális állásától függően akár fokozatosan is történhetne.

Az oltási igazolvánnyal való beléptetés egyfajta opcióként felvetődött, de jelen pillanatban ez még sem technikailag, sem szakmailag nincs egyeztetve, előkészítve, átgondolva.

Márta az Indexnek elárulta, több szakmai szervezettel dolgoznak egy ajánláson a döntéshozók felé, amelyben részletezik, hogy milyen feltételekkel lehetne fesztiválokat tartani, ha azt a járványhelyzet is megengedi.

Az oltásigazolvánnyal kapcsolatban még hozzátette:

Nagy dilemma, hogy ez egyáltalán megvalósítható-e a fesztiválokat illetően, és azzal is számolni kell, hogy jelenlegi tudomásunk szerint a fiatalok oltása történik a legkésőbb, és sok fesztiválnak pont ez a réteg a célközönsége, nem beszélve az ezt kiszolgáló infrastruktúra kialakításáról.

(Borítókép:  Fiatalok a Balaton Sound fesztiválon Zamárdiban 2018. július 5-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)