Majdnem 40 ezer olyan idős ember él Magyarországon, akinek a nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta, derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb, februári adataiból. Hozzáteszik, a jellemzően alacsony ellátásra jogosultak jelentős része – egészen pontosan 25 641 nyugdíjas – külföldről is kap ellátást. 

A 2020-as év átlagnyugdíj összegét, amely 142 000 Ft volt a nyugdíjbiztosítás oldala szerint, a kétmillió nyugdíjasból nem egészen minden második nyugdíjas kapja csak meg. Ezt az átlagot jelentősen felhúzza a kisszámú, de rendkívül magas ellátásban részesülő nyugdíjas: 36 ezren kapnak 350 000 forintnál magasabb nyugdíjat,

Míg a tavalyi évben 32-en voltak jogosultak egymillió forint feletti ellátásra, idén már több mint 100 nyugdíjas járandósága több mint kétszerese az átlagkeresetnek. 

2021. január, öregségi nyugdíjasok
Teljes ellátás Ft/hó	jogosultak létszáma (fő)	ebből kétoldalú egyezmény, vagy nemzetközi szerződés alapján külföldről is nyugellátásra jogosultak létszáma (fő)
28 500 alatt	17 599	17 020
28 500-49 999	21 692	8 621
50 000-99 999	397 373	17 058
100 000-149 999	782 031	12 280
150 000-199 999	429 111	5 639
200 000-299 999	305 055	3 990
300 000-399 999	58 521	961
400 000- 499 999	12 813	270
500 000- 999 999	4 457	142
1 000 000- 1 999 999	95	8
1999 999 felett	11
Mindösszesen:	2 028 758	65 989

Forrás: Magyar Államkincstár

Határ a csillagos ég

Semmiféle felső határa nincs a nyugdíjnak Magyarországon, vagyis nincsen nyugdíjplafon, azonban ők elenyésző kisebbségben vannak a nyugdíjas-társadalmon belül, nem ők határozzák meg a nyugdíjas-társadalom arculatát.

– hívta fel a figyelmet még januárban Farkas András nyugdíjszakértő. Mint elmondta, most semmi nem gátolja a magas nyugdíjas kialakulását. Ha valaki olyan szerencsés, hogy hatalmas kereseteket tud hosszú ideig bevallani, akkor semmiféle felső határa nincs az öregségi nyugdíjnak. 

– árulta el még az Indexnek a nyugdíjszakértő. Ugyanakkor véleménye szerint borzasztóan méltánytalan a magyarországi nyugdíjrendszer.

Egyetlenegy országban sincs még olyan, hogy korlátlanul lehetne érvényesíteni a biztosítási alapelvet az öregségi nyugdíjrendszerben.

Az alapelv arra utal, hogy amekkora összegű nyugdíjjárulékot egy munkavállaló élete során befizetett, legalább akkora összegű nyugdíjat kapjon. Mint magyarázza, más országokban érvényesül egy bizonyos szolidaritási elv, vagyis pluszjuttatások esetén van egy felső határ. 

A szakember hozzátette, az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert az állam úgy gondolja, nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia.

A jelenlegi nyugdíjrendszer egyik alapkövét jelenti, hogy a kormány döntése értelmében időkorlát nélkül

Ezt, vagy ennél kisebb összeget kapott idén januárban valamivel több mint 17 ezer nyugdíjas. Mint ahogy azt az Index még év végén megírta, ez az összeg 2008 óta változatlan. Farkas András nyugdíjszakértő szerint nemcsak az a probléma ezzel döntéssel, hogy az összeg messze esik az idősek számára méltó megélhetést biztosító juttatástól, hanem az is, hogy ehhez van kötve számos szociális ellátás, juttatás, illetve segély is. 

Recseg a rendszer 

A fennálló nyugdíjrendszer visszásságaira nem csak Farkas András hívta fel a figyelmet. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy gondolja, a jelenlegi rendszer nem tartható fenn, ezért szavazásra bocsátottak általuk megvalósíthatónak vélt javaslatokat a nyugdíjemelési rendszer átalakításáról. Ahogy arról már az év elején az Index beszámolt, a NYOSZ úgy véli, a legkisebb öregségi nyugdíj összegét legalább 50 ezer forintra kellene emelni.

A NYOSZ javaslatával egyetért Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának vezetője is, aki kiemelte, a Szociális Jogok Európai Pillérét, a többi európai állammal együtt, Magyarország is aláírta. Ebben a dekrétumban többek között az is szerepel, hogy minden idős számára méltó megélhetést kell biztosítani. De, ahogy Juhász László fogalmazott,

a legkisebb öregségi nyugdíj összege ehhez nem elegendő.

Az országos szövetség javaslata szerint

vagyis akinek magasabb a nyugdíja, annak kisebb mértékben emelkedjen évente a megállapított összeg, és akinek alacsonyabb a nyugdíja, az nagyobb mértékű emelést kapjon.

(Borítókép:  Egy kézbesítő pénzt számol egy nyugdíjas lakásában. Fotó:  Varga György / MTI)