Egy éve tört be az életünkbe a koronavírus-járvány, amely alkalmazkodásra kényszerítette az oktatást, és nagymértékben megterhelte mind a diákok, mind pedig a szülők és a tanárok mentális egészségét is. Nemzetközi felmérések és kutatások igazolják, hogy a fiatalok nehezen küzdenek meg a járvány miatt megváltozott életkörülményekkel.
Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben – derült ki az Európai Bizottság kezdeményezte, öt gyermekjogi szervezet (UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision) által indított online felmérésből.
Több mint tízezer 11–17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül (Magyarországon is) és kívül a kérdőív kitöltésében.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány korábbi közleménye szerint a fontosabb megállapítások között van, hogy bár a gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. A közleményben azt is írták, hogy
a koronavírus-járvány a stressz és a bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen kívül is.
A Mélylevegő Projekt társalapítóit, Juhász Bettinát és Pető Dorinát kérdeztük a magyar vonatkozásokról, arról, hogy milyen tapasztalatokról lehet beszélni a járvánnyal terhelt elmúlt egy év tükrében, mi lehet a gyermekek/fiatalok számára a legnagyobb kihívás, amellyel lelkileg is meg kell küzdeniük jelen helyzetben.
A mentális egészséggel és megküzdési technikákkal foglalkozó projekt alapítói szerint a járvány miatt megváltozott oktatási körülmények (digitális tanrend) előnyökkel is járhatnak a diákok számára:
például később kell felkelniük, több idő marad a pihenésre, sportra, az egyénileg beosztott idő sokaknál nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé, illetve újfajta együttműködést segít elő az osztálytársak között.
A jelenlegi helyzet számos diáknak fellélegzés is lehet, akik egyébként egy mérgező osztályközösségben töltötték a mindennapjaikat. Az UNICEF közleménye is kitért rá: az öt gyermekjogi szervezet által készített felmérés egyik megállapítása, hogy a gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést.
Ugyanakkor a digitális oktatás egyik hátránya, hogy a diákok számára nem minden esetben adott a lehetőség, hogy visszakérdezzenek, ha valamit nem értenek. Emellett a közösségi élet leszűkülése – az osztálytársak, de főleg a barátok hiánya – is negatívan hat a fiatalok mentális egészségére.
A társas szocializáció fontos időszaka a fiatalkor, így a korcsoport izolációja kifejezetten negatívan hat az érintettek hangulatára, pszichológiai jóllétére. A helyzetből fakadó kétségbeesés, a biztonság és kontroll hiánya szorongáshoz vezethet.
Mindemellett a diákok úgy érezhetik, hogy a feléjük támasztott elvárások nem változtak a korábbihoz képest, sokuk számára a digitális oktatási metódus is csak további szorongással jár, miközben nem kapnak elegendő segítséget, támogatást a helyzettel való megküzdésben.
Nem beszélve arról, hogy a megnövekedett otthon töltött idő együtt jár a megnövekedett online térben eltöltött idővel, ezáltal az online elszenvedhető sérelmek lehetősége is jelentősen megemelkedett.
Friss, a magyar fiatalok alkalmazkodásával foglalkozó kutatási eredmények még kevéssé állnak rendelkezésre, de Németországban is hasonló adatok születtek, mint a gyermekjogi szervezetek felmérésében: nagyjából minden harmadik gyermek küzd valamilyen mentális problémával a járvány kitörése óta.
A Mélylevegő Projekt alapítói szerint általánosságban elmondható, hogy a bizonytalanság, az információhiány és a kontrollvesztés a nagymértékű stresszreakció, vagyis a distressz biztos forrásai közé tartoznak.
Juhász Bettina és Pető Dorina azonban arra hívják fel a figyelmet, noha a fiataloknak bosszantó veszteség a közösségi élményekből való kimaradás, mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy nem kell egy egész generációt temetni, a negatív szuggesztiók nem segítenek, hanem rontanak a helyzeten.
Fontos meglátni a perspektívát, átkeretezni a szituációt, jelenleg a megküzdést, később pedig a regenerálódást támogatni. Továbbá ajánlott a napi rutin kialakítása és tartása, ami a biztonság érzetét nyújtja ebben a bizonytalan helyzetben.
A Mélylevegő Projekt alapítói a megküzdés hatékony támogatásának tartják, ha a fiatalokat megismertetik a különböző stresszkezelési technikákkal.
Ilyen módszereket mutat be a Sulinyugi program, amely kifejezetten iskolai színtéren, az osztályfőnöki órákon tart a témában 45 perces, interaktív foglalkozásokat. Ezenfelül a tanároknak és a szülőknek is célzott módon adja át a szükséges információkat.
A Mélylevegő Projekt is a mindennapi megküzdést igyekszik támogatni: a közösségi oldalakon megosztott posztjaikban többek között olyan technikákat ismertetnek, amelyek gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt segíthetnek abban, hogy miként dolgozzák fel a járványügyi veszélyhelyzettel járó korlátozásokat.
Ugyanakkor Juhász Bettinának és Pető Dorinának az a véleménye, hogy
a közoktatásban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, miként tudja a jövő generációja feldolgozni a veszteséget, a gyászt.
A járványügyi helyzetből adódó stressz, szorongás és kiégés ráadásul a szülőket és a pedagógusokat is fenyegeti, így a gyermekek támogatásán túl a saját mentális egészségükre is érdemes lenne kiemelten odafigyelni.
(Borítókép: Tar Zsombor, a Zelk Zoltán Általános Angol és Német Kéttannyelvű Iskola hatodikos tanulója felel online németórán nyíregyházi otthonában 2021. március 8-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)