A part menti ingatlanon fekvő egykori úttörőtábor már bontási terület, és nincs az az erő, amely képes lenne elérni, hogy a helyi közösségi érdek az ingatlanfejlesztői akarat fölé kerekedhessen. A kormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a „társasház” építését, a helyiek elkeseredett aláírásgyűjtésbe kezdtek.
Elpattant egy húr! Erről tanúskodik az a jelenleg már több mint 3000 aláírásnál tartó online petíció, mellyel a Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaliga lakói, illetve az ott nyaralók próbálnak tiltakozni a mindössze 8300 négyzetméteres part menti telek totális beépítése ellen. Szélmalomharcuk során azt szeretnék elérni, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal vonja vissza az általa idén márciusban kiadott építési engedélyt. A küzdelemben elfoglalt pozíciójuk nem túl jó, mivel 2018-ban, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítással maga a nemzeti együttműködés kormánya tette lehetővé, hogy a helyszínen gyakorlatilag az és úgy épülhessen fel, amit csak a terület tulajdonosa szeretne. Az indok: munkahelyteremtés.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén tavaly az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. szerezte meg az egykori aligai tábor tulajdonjogát. Már két hete munkagépek tisztítják az 1392-es helyrajzi számon nyilvántartott területet, bontják az épületeket, és ha semmi sem változik, hamarosan megkezdődhet maga az építkezés is.
A 2020. augusztus 7-én módosított kormányrendelet szerint a jellemzően nyaralóépületek közé akár 16,8 méter magas „társasház” is felhúzható.
Takács Károly polgármester azt hangsúlyozta, hogy az ingatlanfejlesztő tulajdonostól elvárják, hogy a közérdeket és a környékbeli ingatlan-tulajdonosok érdekeit nem sértő, ingatlanaik használati értékét nem csökkentő, tájba illő épület felépítésében gondolkodjon a tervezett monstrum helyett. Az is elvárásuk, hogy
az építtető-tulajdonos az ingatlan vásárlásakor az adásvételi szerződésben tudomásul vett kötelezettségét Önkormányzatunk felé teljesítse. Ennek alapján biztosítani kell a part menti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot és annak az Önkormányzat tulajdonába adását. Ez felel meg a Balaton törvényt felváltó területrendezési törvény előírásainak is.
Hozzátette, hogy mindezek figyelembevételével jogi útra terelték az ügyet, az építési engedély ellen keresetet nyújtottak be. Bukovszki András, Balatonvilágos önkormányzati képviselője az Indexnek azt mondta, az építési tervdokumentációhoz nem jutnak hozzá, csak az építési engedélyezési határozatot kapták meg március 5-én. Ezt megelőzően sem az önkormányzatot, sem a polgármestert nem kereste a befektető, és semmilyen tájékoztatást nem adott terveiről.
A megszerzett látványtervek azonban így is sokkolták a falu lakosságát. A hétszintes épületről nemcsak az egész Balaton, de az összes szomszéd telek is belátható, így a nyaralók intim szférája megszűnt, a telkek értékvesztése is egyértelmű
– teszi hozzá a képviselő. A legnagyobb baj azonban szerinte az, hogy bár az önkormányzatnak a 30 méteres parti sávra elővételi joga lett volna, nem tudta érvényesíteni, mert az említett augusztusi kormányrendelet megtiltotta a szabad parti sétány közhasználatát. Az egykori úttörőtábortól alig száz méterre lévő Club Aliga 610 méteres elveszített partszakasza után most újabb 65 métertől kell búcsúznia a település lakóinak és az ide látogató nyaralóknak. Könnyen lehet, hogy Balatonvilágos 4,5 km-es partszakaszának 30%-nyi parti sétánya mind elvész. Ez esetben ez lesz az első olyan Balaton-parti település, amelynek nem marad közvetlen kapcsolata a tóval.
Ez azért is érdekes, mert a Balaton-törvény szerint is tilos a parttól 30 méterre bármit is építeni. A jogszabály szerint
a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik.
Minden bizonnyal a petíciót aláíróknak is feltűnt, hogy a kiemelő rendelet szerint a telken vegyes, lakó-, üdülő-, strand-, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely-rendeltetésű épületek és ezek kiszolgáló építményei is elhelyezhetők, tehát valóban bármit oda lehet építeni, miközben a parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.
A privatizáció a képviselő szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját is, hiszen a MNV 410 millióért úgy adta el az ingatlant, hogy előtte közforgalmú parti sáv húzódik (a nemzeti törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgya). Ha nem augusztus 7-e előtt, hanem csak utána (a partszakasz elvétele után) pályáztatja meg, akkor a vételár többszörösét realizálhatta volna. Kerestük a kormányzat képviselőjét, a Miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkárát, Füleky Zsoltot, aki György István közigazgatási államtitkárral együtt szeptember 29-én részt vett a településsel folytatott egyeztetésen. Levelünkre nem válaszolt, a telefont nem vette fel, ezért nem tudta megerősíteni nekünk azt az információt, hogy nem is járt a közterület elvételét előkészítő rendelettervezet az államtitkárságon. Más forrásunk azonban azt valószínűsíti, hogy az úttörőtábort megszerző, kormányközeli jogászokból álló tulajdonosi kör által összeállított koncepcióra bólinthatott rá a Miniszterelnökség.
Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője mai parlamenti felszólalásában is szóvá tette az ingatlan körüli visszaélésgyanús eljárást, amikor úgy fogalmazott:
Önök még a saját jogszabályaikat is lábbal tiporják. Semmibe veszik a 2018. évi, területrendezésről szóló törvényt, magasról tesznek a korábbi szerződésekre. A fennálló jogsértések miatt Balatonvilágos önkormányzata már az Alkotmánybírósághoz fordult.
A kormány részéről reagáló Azbej Trisztán államtitkár válaszában azt mondta, hogy 2020. szeptember 29-én a helyiekkel a miniszterelnökség tisztázta a nyitott kérdések többségét. Ezt azonban az egyeztetésen jelen lévő Bukovszki András lapunknak cáfolja, hozzátéve, hogy a kormányt képviselők (Füleky Zsolt és György István) nem is tudtak a településrendezési szerződésről, a vagyonkezelési szerződésről. Mint mondja, a helyiek először szeptember 18-án írtak a Miniszterelnökségnek, kérve a kiemelő rendelet megváltoztatását. November 30-án aztán ismét írtak, de válasz a mai napig nem érkezett.
Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára szerint egy ekkora épület megépítése (plusz a Club Aliga fejlesztése) esetén olyan hatalmas pluszterhek nehezednek Balatonvilágosra, amik az építési engedély kiadása előtt helyi szintű érdekegyeztetést indokoltak volna a beruházóval.
Az Építészfórum arról írt, hogy a 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte. Szerettük volna megtudni, milyen beépíthetőségi és övezeti szempontokat vettek figyelembe a tervezés során, de azt mondták, olyan döntés született, hogy nem nyilatkoznak. A terület új tulajdonosa az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. A mögötte meghúzódó személyi kör kifejezetten szoros szálakkal kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszere működtetőinek közösségéhez.