Évente több ezer őz, szarvas vagy vaddisznó pusztul el az utakon Magyarországon, miután autóval ütközik. Nemrégiben írtunk arról, hogy a 71-es úton, Alsóörs és Balatonalmádi között vadgázolás történt, amelyet egy fedélzeti kamera is rögzített. A vaddisznó nem élte túl az ütközést, a kocsi totálkáros lett.
Szintén pár napja számoltunk be arról a Lengyelországban történt, szerencsés kimenetelű autó-vad találkozásáról, ahol egy komplett szarvascsorda vonult át egy BMW előtt. Az autó vészfékezéssel megállt, viszont a csorda egyik tagja ráugrott az autóra.
Nem mindegyik találkozás végződik ilyen szerencsésen. A statisztikai adatok szerint szerint Magyarországon évente 15-20 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén. Az elütött állatok többsége őz (5142) vagy nyúl (4757).
A vadbalesetek a tavaszi hónapokra jellemzőek, amikor rengeteg állat hagyja el a téli pihenőhelyét, és élelemszerzés miatt mennek ki a mezőgazdasági kultúrába, de emellett megfigyelhető a tájegységenkénti vándorlásuk is
– magyarázza az egyik vadász. Béla, aki kérte, hogy vezetéknevét ne írjuk le, kiemelte, saját maga is és a vadász társadalom is elítéli azt, ahogyan egy vadőr viselkedett a múlt hónapban.
Vadak bármikor felbukkanhatnak az utak mentén
– hívta fel a figyelmet egy vadász. A szakember hozzátette, nemcsak bizonyos hónapokra lehet datálni a megjelenésüket, de vannak napszakok, amikor nagyobb valószínűséggel bukkanhatnak fel az utak mentén, ez a szürkülettől pirkadatig való időszak.
A vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet, ahol kitették a vadveszélyt jelző táblákat, ott jó eséllyel kell vadak felbukkanására számítani, főleg a párzási időszakokban
– teszi hozzá a vadász.
Egy-egy állat akár óránként 30 kilométeres sebességre is képes, de a felbukkanó lámpa fénye megbéníthatja. Arra is számítani kell, hogy az állat az aszfalton megcsúszik, és emiatt az autónak csapódhat – sorolja Béla azokat a helyzeteket, amelyeket bármelyik autósnak nehéz megoldania.
Ha olyan útszakaszon történik baleset, ahol erre figyelmeztető tábla is felhívta a figyelmet, a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelező kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vadkár megtérítését az autóstól. És meg is teszik, ha a helyszíni nyomok alapján rendőrség azt állapítja meg, hogy az autós nem vette figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető táblát, azaz nem az ilyenkor elvárható óvatossággal vezetett. Azonban a vadász is úgy véli,
nem lehet olyan óvatosan közlekedni, hogy egy-egy baleset ne történjen meg.
Ha már az ütközést nem tudta kikerülni a sofőr, és elütötte a vadat, akkor nemcsak a rendőrséget kell értesíteni, hanem a területileg illetékes vadásztársaságot is, mivel a társaság tulajdonát képezi az elütött állat – hívja fel az autósok figyelmét a szakember, aki azt is hozzátette, ha az állat még nem pusztult el, akkor ne közelítsünk az állathoz, hiszen a sebesült vad viselkedése kiszámíthatatlan.
Jó magyar virtus, hogy sokan az elütött vadat hazaviszik, és egy ízletes vadpörköltet készítenek belőle, pedig ez lopásnak minősül, ugyanis az állat, még akkor is, ha már elpusztult, a vadásztársaság tulajdonát képezi – hangsúlyozza a szakember.
Dr. Gombolai Éva, a DAS jogsegélyszolgálat szakértője elmondta, rendszeresen fordulnak hozzájuk vadkáros ügyekben ügyfelek. Ennek megfigyelhető az év közbeni eloszlása is: ősszel és tavasszal gyakrabban keresik meg a jogsegélyszolgálatot vadgázolás miatt.
Hogy a vadásztársaság szokott-e megtérítési igénnyel élni az autós felé az elütött vad miatt, ez nem jellemző. Az oka, hogy nem is lenne egyszerű dolguk. Ebben az esetben nekik kellene azt igazolni, hogy az autós olyat vétett, ami abszolút az ő hibájára vezethető vissza. Ezzel azonban nem szoktak a vadásztársaságok vesződni
– mutatott rá a jogtanácsos.
Ugyanakkor a vadásztársaságnak mégis csak van felelőssége bizonyos esetekben: autópályák, illetve gyorsforgalmi utak mentén történt vadgázolásnál a vadásztársaságok felelőssége, hogy a lezárt területről ne szabaduljon ki az állat, és ne okozzon forgalmi balesetet.
Ekkor a vadásztársaságok peren kívüli megegyezéssel próbálnak dűlőre jutni az autóssal.
Szintén ezt erősíti meg a vadász is, aki kiemelte, a vadásztársaságok ritkán kívánnak bármilyen vadgázolást bíróság elé vinni, azonban ha az autós kártérítési igénnyel él egy közúton történt vadgázolás okán, ahol még figyelmeztető tábla is felhívta a veszélyre a figyelmet, akkor ők is kártérítési igénnyel válaszolnak az autós felé az elhullott vad miatt.
Ma már több olyan állatokat elriasztó eszközt lehet vásárolni, amely garantálja, hogy az állat nem szalad a gépjármű elé. Azonban a szakember szkeptikus ezekkel az eszközökkel szemben, úgy véli, az egyre nagyobb autós forgalom miatt még ezekkel az eszközökkel sem csökken a vadgázolások száma a közeljövőben. Szerinte a gázolás kockázatát csak úgy lehet csökkenteni, ha a figyelmeztető táblákat komolyan vesszük.
( Borítókép: Szarvasok futnak át egy autó előtt a Nagykanizsa és Surd közötti úton 2021. február 26-án. Fotó: Varga György