A legfrissebb, március 17-i oltási adatok alapján már 1,4 millió ember kapta meg az első, és közülük mintegy 400 ezren a második adagját a koronavírus elleni védőoltásnak. Ha csak az elmúlt hetekre jellemző, napi 40-50 ezer fős első oltási tempót vesszük alapul, akkor ez azt jelenti, hogy április közepére másfél millióval többen, közel 3 millióan lesznek azok, akik már megkapták az első oltásukat – áll a Portfolio átoltottságra vonatkozó számításait ismertető cikkében.
A gazdasági lap számításai szerint egy hónap múlva akár 4 millió dózisnyi vakcina lesz elérhető Magyarországon, ami gyorsan tovább fog emelkedni április–májusban, így a darabszám tekintetében gyorsulhat az oltási tempó.
Az elérhető vakcinakínálattal számolva csak június közepére lehetne egyszer beoltani 7,8 millió felnőttet, ám a módosított oltási stratégiával (azaz minél többen és gyorsabban kapják meg az első dózist, míg a második dózis beadásának időpontját a Pfizer és az AstraZeneca készítményével eltolják)
már május második felére be lehetne oltani a teljes felnőtt lakosságot egyszer.
A Portfolio szerint reális lehet az is, hogy az oltásra regisztrált 3,3 millió ember húsvétra hozzájut a vakcinához. A kérdés az, hogyan alakul utána az oltakozási hajlandóság Magyarországon. A KSH felmérése szerint a felnőtt lakosság körében 70 százalékos az oltási hajlandóság, így ha az utóbbi hetek tempójához hasonló növekedést mutat a regisztráció, május elejére már 6 millió ember veheti fel a védőoltást.
Ez pedig már az elméleti nyájimmunitás alsó küszöbe lenne.
Ha figyelembe vesszük az első után három héttel kialakuló védettséget, azokat, akik az utóbbi három hónapban igazoltan átestek a fertőzésen,
a vírussal szemben védettek köre április közepére el is érheti az 50 százalékot, ami már alapot adhat a nyitás első, óvatos lépéseinek megtételére.
Ebben a forgatókönyvben, bármennyire is kedvezően hangzik, még nagyon sok a rizikó – figyelmeztet a Portfolio. Egyrészt a látens fertőzöttek körének becslése körüli nagy bizonytalanság miatt, másrészt azért, mert a lazítás olyan állapotban kezdődne, amikor a járvány elvileg még képes lehet gyorsulva terjedni az országban.
Az újranyitás tehát több tényezőtől függ: a harmadik járványhullám letörése mikorra látszik meggyőzőnek, a vakcinák tényleg az előrejelzett ütemben érkeznek-e be, illetve a magyarok oltási hajlandósága továbbemelkedik-e – szögezi le a lap.