Biztonsággal kijelenthetem, hogy a vállalatunknál jelenleg a káosz és a fejetlenség az úr, mint egy kormányos nélküli hajón – kezdi levelét az üzletvezető, majd így folytatja:

Végső elkeseredettségemben fordulok a nyilvánosság erejéhez, mivel a Tesco Globál Áruházak Zrt.-nél a belső kommunikációs csatornák és a visszajelzéseink nem értek el semmilyen hatást azokban a pontokban, melyeket lentebb részletezek. Sajnos az említett csatornák közül a szakszervezeti vonal sem hozott eredményt.

Üres pultok, kígyózó sorok

A levélíró szerint a vállalat HR-politikája 180 fokos fordulatot vett, negatív irányban. Az elmúlt öt évben a hipermarketekben dolgozók létszáma a felére csökkent, ami miatt a vásárlók jelentős része elvándorolt a versenytársakhoz. Tavaly az eddigi legdrasztikusabb létszám-racionalizálást hajtották végre, az áruházi létszám 25-30 százalékkal csökkent, miközben a vállalati működés nem egyszerűsödött. Mindez negatívan hatott a vásárlók kiszolgálására, sok áruházban üresek a polcok és sorok kígyóznak a pultok és a kasszák előtt. Az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest jelenleg a magyarországi Tesco áruházakban az akkori létszám fele dolgozik, és a négy évvel ezelőtti, nagy sajtónyilvánosságot kapott, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által szervezett sztrájk hatása rövid ideig tartott.

Túlterhelt dolgozók

A 2017-ben megrendezett sztrájkot követően indult el a jelentős létszámleépítés, amit a vállalat struktúraváltás néven kommunikált a munkavállalók és a sajtó számára. A hipermarket vezetője szerint azonban valójában az áruházi pozíciók átnevezésével a munkatársaknak azonos bérért már több korábbi munkakör feladatait kell ellátniuk, miközben a beosztásokat rugalmasan szervezik az áruházakban, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók munkanaponként 4-12 órát dolgoznak, sok esetben úgy, hogy egyik napon délután, másnap reggel kezdenek, és akár egy teljes hetet is dolgozhatnak egyhuzamban. 

Az áruházvezetők sem elégedettek

A fenti állítások igazak ránk, áruházvezetőkre is – állítja a panaszos levél írója. A közelmúltban megjelent adat szerint az egyik konkurens diszkontláncnál az üzletvezetők bére 700 ezer forint felett indul, miközben a Tescónál egy kisebb hipermarket vezetője 600 ezer forint bruttó keresettel rendelkezik, de az átlag sem éri el a 800 ezer forintot, függetlenül attól, hogy hány éve van egy adott pozícióban a vezető. A szupermarketek igazgatói pedig ezeknek az összegeknek a töredékéért és minimális egyéb juttatásért vezetik az üzleteket. 

Folytatódó leépítések

Újabb probléma, hogy a leépítések idén is tartanak – folytatódik a panaszlista. Az idei létszámcsökkentéseket februárban jelentette be a vállalat vezetése, azt kérve az áruházvezetőktől, hogy akit csak tudnak, mentsenek át más pozícióba, de a feltételrendszert úgy alakították, hogy erre minimális lehetőség maradt, mert gyakorlatilag nincs üres, felajánlható pozíció az érintett munkavállalók számára. Ráadásul mindez a pandémia harmadik hullámának kellős közepén történik, amikor a betegség miatti hiányzás is jelentős pluszterhet tesz a dolgozókra. Közben a kilépő munkavállalók helyét nem lehet betölteni.

Úgyis azt mondják majd, hogy...

A levélíró ezután megelőlegezi, hogy véleménye szerint az Indexnek nyilatkozó vállalatvezetés milyen érvekkel igyekszik majd az állításait cáfolni:

• Az elmúlt évben X forintot költöttünk bérfejlesztésre. – „Ez igaz, de a bértömeg jelentősen csökken évek óta. Amikor a munkatársaknak bejelentjük a bérfejlesztést, akkor már tudják, hogy elbocsátások lesznek, ahogy az elmúlt években minden esetben. Nem mellékesen az eddigi években január 1-től emelkedtek a bérek, ez a dátum idén március 1. Az áruházamban a bérköltségre fordított összeg két év alatt több mint 20 százalékkal csökkent az említett időszakban végrehajtott bérfejlesztések ellenére, ami nyilvánvalóan a létszám drasztikus csökkenésére vezethető vissza.”
• Adtunk a munkavállalóknak elismerés bónuszt a pandémia alatt nyújtott munkájukért. – „Ez igaz, viszont a régi/új vezérigazgató pont a minap jelentette be, hogy a jelenleg tomboló járvány idején nem lesz ilyen juttatási forma.”
• Egyszerűsödtek a folyamataink. – „Ez szemenszedett hazugság, bármelyik, a Tescóban dolgozó munkatárs vagy vezető meg tudja erősíteni, hogy amennyiben volt is egyszerűsítés, az megközelítőleg sem volt akkora mértékű, mint a vele párhuzamosan bejelentett létszámcsökkentés.”
• Vásárlóink mindennél fontosabbak számunkra. – „Sajnos ez sem igaz. A vásárlói visszajelzések (amelyek mérését lassan egy éve felfüggesztette a Tesco) két fontos eleme a folyamatos átépítés és az ezzel kapcsolatos kényelmetlenségek, illetve a sorban állás. A sorban állásról már írtam fentebb, ezért nem ismételném magam, az átépítésekről pedig csak annyit, hogy most márciusban számos területet építünk át ismét, amelyet februárban egyszer már átépítettünk.”

„A Tesco nagyszerű munkahely”

Miután a levélíró azzal zárta sorait, hogy a szakszervezeteik 2017 óta semmit nem tesznek a munkavállalókért, és a problémákat hiába jelezték a vezérigazgatónak, az Index megkereste a vállalat sajtóosztályát, ahonnan rövid időn belül a következő tájékoztatást kaptuk.

„Sajnáljuk, hogy az Önökhöz forduló áruházvezető nem a rendelkezésére álló számos visszacsatolási lehetőség egyikét választotta arra, hogy véleményét, aggályait megossza. Felelős munkáltatóként az őszinte, nyílt, problémamegoldásra fókuszáló beszélgetéseknek továbbra, ahogy eddig is, teret adunk. Az áruházvezetők számára éppen a múlt héten szerveztük meg a legutóbbi olyan fórumot, ahol feltehették a Tesco működését érintő kérdéseiket és megoszthatták véleményüket. A Tesco minden munkavállalójának egyébként számos lehetőség áll rendelkezésére, hogy véleményét, esetleges aggályait megossza a vezetőséggel. A közelmúltban zárult le például a Számít a véleményed felmérésünk, amely eredményeinek részletes feldolgozása jelenleg is zajlik, ugyanakkor annyit már most is látunk, hogy a munkatársak 80 százaléka ajánlaná a Tescót mint nagyszerű munkahelyet.

A Tesco az elmúlt években a változó vásárlói igényekkel összhangban jelentősen átalakította működését: egyfelől egyszerűsítette folyamatait, másfelől optimalizálta hipermarketei alapterületét. 

A Tesco számára kiemelten fontos a törvényes működés, a kiszolgálás minősége és az elérhetőség folyamatos magas színvonalú biztosítása, belső folyamatai éppen ezek megvalósulását biztosítják. Ezen folyamatokat ugyanakkor időről időre felülvizsgáljuk, és ahol lehet, egyszerűsítjük: a jelenlegi átalakítások oka is ez. Ugyanakkor arra törekszünk, és törekedtünk mindig is, hogy az átalakításban érintett munkatársaink számára a vállalaton belül találjunk munkalehetőséget. Emellett Tesco Online szolgáltatásunk kiszolgálási területének bővítésével (csak a tavalyi évben 9 új városban tettük elérhetővé a szolgáltatást) folyamatosan hozunk létre új pozíciókat is.

A működés optimalizálása mellett a Tesco, a szakszervezetekkel együttműködésben és velük folyamatos, konstruktív egyeztetéseket folytatva, 2017. január óta több mint 20 milliárd forintot fektetett a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésébe. Ezt a tavalyi évben három alkalommal is 40 ezer forint extra bónusz egészítette ki. A Tesco idén további, átlagosan 5,5 százalékkal emelte az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérét, és azt, a korábbi évekhez hasonlóan, 2021-ben is gyermekvállalási és beiskolázási, jubileumi, egészségügyi és szociális elemeket is tartalmazó juttatási csomaggal egészíti ki közel 4 milliárd forint értékben.”

Az egyenleg tehát egy állítás, egy cáfolat. Önök szerint kinek van igaza?