„Megbotránkoztunk a miniszter úr kijelentésén” – fejezte ki csalódottságát Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke, aki arra utalt, hogy a szervezet nyílt levélben kérte a kormányt, soron kívül oltsák be azokat a dolgozókat, akik gyerekekkel foglalkoznak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere azonban kedden egy képviselői kérdésre azt válaszolta a Parlamentben:
a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, életkoruknak és egészségügyi állapotuknak megfelelően.
Vagyis Kásler Miklós miniszter ismét megerősítette eddigi álláspontját, miszerint a pedagógusok többszöri kérése ellenére sem hajlandó számukra elsőbbséget biztosítani az oltások sorrendjében. Komjáthy Anna, a PDSZ vezetője emlékeztetett arra, hogy mindeközben a 60 éves pedagógusok több mint egy héttel ezelőtt még nem kapta meg az oltást, és mindennap 30 fős osztályokban oktattak. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy Európa legtöbb országában az oktatási pályán dolgozók elsőbbséget élveznek az oltási sorrendben.
Egy kőbányai általános iskola tanára még keményebben fogalmazott:
A miniszteri kijelentés a vágóhidat jelenti számunkra
– közölte felháborodottan Czédly Mariann, aki szerint erősödött a félelem a kollégái között.
Ha valakinek a munkája nem teszi lehetővé, hogy otthon maradjon gyermekével, vagy nem tud gondoskodni a gyermekfelügyeletről, akkor – az önkormányzatok kérésére – lehetővé teszik, hogy hétfőtől az óvodákban, az iskolákban is legyen gyermekfelügyelet
– közölte még március 6-án Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután a koronavírus-járvány terjedésének csökkentése érdekében múlt hétfőtől bezártak az óvodák, az iskolák pedig hétfőtől online oktatásra tértek át. Az iskolák felügyeletét a digitális oktatás ideje alatt is sok szülő kénytelen igénybe venni, így továbbra is az iskolák maradtak a járvány gócpontjai – tette hozzá Komjáthy Anna.
Azzal, hogy továbbra is felügyeletet kell biztosítaniuk a gyerekeknek a digitális oktatás mellett, a szakszervezet szerint a frontvonalban maradtak a tanárok, minimális védelem nélkül.
A PDSZ vezetője úgy véli, amikor átmenetileg bezártak az iskolák, lehetőség lett volna arra, hogy beoltsák a pedagógusokat. Hangsúlyozta, ez biztosíték lenne arra, hogy normális körülmények között lehessen folytatni az oktatást, és normális körülmények között lehessen megtartani az érettségit.
HA A KORMÁNY KI AKARJA NYITNI AZ ISKOLÁKAT, ÓVODÁKAT ÁPRILISBAN, ÉS AZT SZERETNÉ, HOGY A JÁRVÁNY NE KEZDJEN EL ÚJRA TERJEDNI AZ INTÉZMÉNYEKBEN, AKKOR MÁR A DIGITÁLIS MUNKARENDRE VALÓ ÁTÁLLÁS ELEJÉN BE KELLETT VOLNA OLTANI A TANÁROKAT. EMLÉKEZETES, hogy A DIGITÁLIS OKTATÁSRA VALÓ ÁTÁLLÁS ELŐTT MÁR AZ ISKOLÁK 25 százalékáT ÉRINTETTE A VÍRUS.
A PDSZ kilátásba helyezte, hogy a pedagógusok akár a munkát is megtagadják, ha nem történik érdemi lépés az ügyben. Komjáthy Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint a munkáltatónak olyan körülményeket kell biztosítania a munkavállalóknak a munkahelyeken, ami nem veszélyezteti őket. A tanároknak szerinte megvan a joguk arra, hogy ne vegyék fel a munkát.
Az érettségi tekintetében mégis optimista Komjáthy Anna, mivel azt reméli, hogy a kormány végül dönt a pedagógusok soron kívüli beoltásáról, és a járvány harmadik hulláma csillapodni fog addig.
A pedagógusok beoltásához bizakodóbban áll hozzá Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok oltása nem csak az iskolában dolgozók problémája.
Magyarázatában rávilágította arra, hogy
amennyiben nem szeretnénk, hogy sokáig zárva tartsanak az iskolák, az óvodák, a szülők el tudják végezni a munkahelyi kötelezettségeiket, és ne kelljen segíteni a tanulmányaikban a kicsiket, az csak úgy lehetséges, hogy ismét megnyílnak az iskolák. Nemcsak a pedagógusok kívánsága ez, hanem az egész társadalom érdeke is ez
A megoldás érdekében a Nemzeti Pedagógus Kar párbeszédet folytat a kormánnyal, ahonnan ígéretet kaptak, hogy készülnek tervek a pedagógusok soron kívüli beoltására, illetve arra is külön tervezet készül, hogy miként lehetne az érettségi vizsgát biztonságosabbá tenni.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hozzátette, másfél hónap van még az írásbeli érettségiig, és minden középiskola gőzerővel dolgozik azon, hogy segítsék az érettségizők helyzetét.
„Nagyon remélem, hogy biztonságosan, de megtartható lesz az érettségi” – zárta gondolatait Horváth Péter.
Az ügyben Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az alapvető jogok biztosához fordult. Kozma Ákosnak intézett levélben arra vár választ, hogy
sérül-e a gyermekek oktatáshoz való joga azzal, ha az oktatási-nevelési intézményekben dolgozók – szakmaszinten – nem részei az oltási tervnek?
Szél Bernadett levélében kitér arra, hogy Maruzsa Zoltán az EMMI köznevelésért felelős államtitkára egy rádióműsorban azt nyilatkozta,
úgy készülünk, hogy húsvét után nyissunk.
Vagyis a kormány jelenlegi tervei szerint április 7-e után újraindulhat a tantermi oktatás az általános iskolákban, és újranyithatnak az óvodák. A középiskolákban, amelyek november óta digitális tanrendben dolgoznak,
az államtitkár elmondása alapján 3-4 hét múlva lehet olyan a helyzet, hogy visszatérjenek a tantermi oktatáshoz.
(Borítókép: A budapesti Hermann Ottó Általános Iskola egyik dolgozója koronavírustesztre vár Budapesten 2020. november 26-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)