A járványhelyzet hatására a nyelvtanulás is az online térbe költözött, ez azonban nem kedvezett a nyelviskoláknak. Bár sokan ragaszkodnak a személyes jelenléthez, olyanok is lesznek, akik már akkor sem térnének vissza a tantermekbe, ha lesz rá lehetőség.
Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének vezetője az Index kérdésére elmondta, hogy a hatékonyságot kicsit más módszertannal, de online is fenn lehet tartani a nyelvoktatásban.
Mostanra már megvan a szükséges infrastruktúra, valamint a nyelvtanárok és tanulók tapasztalata is ehhez, ezért magas szintű a szolgáltatás.
A tavalyi korlátozások idején átlagosan 50 százalékkal zuhant vissza a nyelviskolák forgalma, előfordult olyan eset is, ahol 90 százalékos csökkenés történt. A mostani időszakban már kevésbé drasztikus a helyzet, de így is kevesebben jelentkeznek tanfolyamokra, mint „békeidőben”.
Berényi ezt azzal indokolja, hogy sok nyelvtanuló a fejlődés mellett a társaságot is keresi az ilyen helyeken:
A nyelvtanulás egy kulturális közösségi program is, ahol jól érezhetjük magunkat, klubjelleggel ismerkedhetünk, miközben értelmes dologgal foglalkozunk. Az online ezt nem tudja megadni.
Az egyesület elnöke lapunknak azt is kifejtette, hogy a korlátozó intézkedések időszakai pont fedik a nyelvtanulási főszezont, mert sokan az iskolai tanévhez kötik a tanfolyamokat is, ezért nyáron eleve kevesebb a jelentkező. Ez azért is probléma, mert így tavasszal nem tudnak tartalékokat képezni az egyébként is visszafogottabb nyári hónapokra.
A leginkább kiszolgáltatott szituációba a kevés ügyféllel dolgozó kisebb szereplők kerültek, a járványhelyzetben már a nyelviskolák 50 százaléka kénytelen volt elbocsátásokról dönteni. Berényi azt is hozzátette, hogy a nyelvtanárok jellemzően alvállalkozók, nem feltétlenül csak egy helyen tanítanak, és magánóráik is lehetnek.
Fazekas László, az Oxford International ügyvezetője úgy jellemezte az online nyelvoktatás hatékonyságát, hogy az a tanártól és a diáktól is függ:
Néhány idősebb oktatónál gondot jelenthet, hogy nem ehhez a szisztémához edződtek, ahogy az idősebb tanulóknál is előfordul, hogy ragaszkodnak a jól bevált, személyes képzéshez.
Mások viszont annyira élvezik az online formát, hogy szerinte az újranyitás után sem fog mindenki visszatérni a tantermi jelenléthez. Fazekas elmondása szerint a lemorzsolódás hullámokban jelentkezett, 2020 tavaszán ez 20-30 százalékot jelentett, de később vissza tudtak erősödni. A tolmácsolási iparág szinte teljesen lenullázódott, a fordításokban is közel 50 százalékos visszaesést tapasztaltak.
Azért is elég durva a piaci helyzet, mert a nyelviskolák többsége szűk üzleti réssel dolgozik, és meg akarjuk menteni az állásokat, de leszűkült a fizetőképes kereslet.
Ezt azzal egészítette ki, hogy a nyelvvizsga nélküli diplomaosztás is sok felkészítő tanfolyam alól rántotta ki a szőnyeget. Az Oxford International egri irodájában maradt az eredeti létszám, de Tatabányán egy főt elbocsátottak, ennek hatására pedig felmondott a másik ottani kollégájuk is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak tovább.
Érdemi különbséget nem látunk az online és a hagyományos között, ebben a csoportlétszám is meghatározó – ezt már Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola igazgatója válaszolta az Index érdeklődésére, kifejtve, hogy jelenléti oktatásban 10–12 fővel is jól lehet haladni, de
online ekkora létszámnál már szétesik a figyelem, és csökken a hatékonyság, ezért nálunk hét fő a maximum. Vannak nyelviskolák, ahol többel csinálják, de tapasztalataink szerint a nagyobb létszám már nem optimális.
Olyan szempontból még jobbnak is tartják az online formát, hogy a helyzetből adódóan gyakorolható a hallás utáni értés, és segít a tanulókban feloldani például az idegen nyelven történő telefonálás okozta gátlásokat.
Az igazgató szerint a visszaesés hullámzó volt az elmúlt egy évben:
Tavaly márciusban szinte földbe állt az egész piac, aztán elindult egy lassabb növekedés, a korábbi forgalom 60-70 százalékát sikerült elérni. Az idei márciusi szigorításokkal viszont megint visszakerültünk a padlóra, kevés a jelentkező.
Sokan ragaszkodnak a személyes oktatáshoz, de többen belátták azt is, hogy a Zoom kényelmesebb és biztonságosabb, mint tömegközlekedni, aztán egy órát ülni maszkban a teremben. Nagy arra számít, hogy a vírus visszaszorulása után is sokan maradnak az online opciónál.
A Katedránál 2020-ban szükség volt elbocsátásokra, de azóta vettek is fel új munkatársakat, ahogy nőtt a kereslet. Az oktatók közül csak a legjobbak maradhattak meg, a korábbi munkaerő-hiányos helyzethez képest válogathattak a tanárok között. Összességében 30-40 százalékkal kevesebb kollégával dolgoznak, mint a járványhelyzet előtt, de ez nem jelenik meg a munkaügyi statisztikában, mert sokan vállalkozók, és csak megbízási szerződéssel alkalmazták őket. Akik maradtak, azoknak is lényegesen kevesebb az órájuk, mint korábban volt.
A kilábalás soktényezős kérdés, függ az emberek anyagi helyzetétől is, hogy van-e miből, és ha igen, akkor mernek-e költeni tanulásra a bizonytalan helyzetben. A motiváció sem lesz olyan erős, amíg nem lehet szabadon utazni. Összességében lassú kilábalásra számítok.
(Borítókép: Spanyol nyelvóra résztvevői a Budapesti Cervantes Intézetben. Fotó: Illyés Tibor / MTI)