Az Alkotmánybírósághoz fordult Erőss Gábor, a Párbeszéd elnökségi tagja, Józsefváros alpolgármestere, mert a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva már november óta korlátozza a gyülekezési szabadságot. Ezt a politikus hétvégi online sajtótájékoztatóján jelentette be. Az Index információi szerint az indítvány március 1-jén érkezett meg az Alkotmánybírósághoz, és az ügyet másfél hete kiszignálták az egyik alkotmánybíróra.
Erőss Gábor alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet több rendelkezését is alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért a támadott rendelkezések megsemmisítését kérte Alkotmánybíróságtól.
Az érintett rendelkezések:
4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.
5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
A kormányrendelet a tilalmak megszegése esetére az alábbi szankciókat rendeli alkalmazni:
22. § (2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a [...] az 5. § (1) bekezdése [...] szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően [...] 100 000 forinttól l 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki [...].
23. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétöl eltérően szabálysértést követ el, aki az [...] 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében [...] meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
Vagyis a támadott rendelkezések alapján veszélyhelyzet idején tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés, tilos rendezvényt vagy gyűlést szervezni, tartani, vagy annak helyszínén tartózkodni. A jogszabály a védelmi intézkedés megsértését szabálysértésnek minősíti, és rendelkezik a bírság kiszabásáról is.
Erőss Gábor az alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy a sérelmezett jogszabály
megfosztja őt a gyülekezési joga gyakorlásának lehetőségétől, ezen alapjogsérelme a jogszabály hatályba lépésétől kezdődően folyamatosan fennáll, mivel nem vehet részt jogszerűen semmilyen demonstráción vagy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseményen.
Szerinte a támadott rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák, valójában kiüresítik a gyülekezéshez való jogot, a körülmények mérlegelésének kizárásával és az általános tilalom jogszabályi rögzítésével elvonják a tényleges bírósági jogorvoslat lehetőségét, valamint alaptörvény-ellenesen tesznek különbséget azon személyek között, akik különböző célból összegyűlnek, hátrányosan megkülönböztetve azokat, akik a gyülekezési jogukat kívánják gyakorolni, azokhoz képest, akik ettől eltérő célból, például vallásgyakorlás vagy oktatás céljából gyűlnek össze.
A szabálysértésként minősítés és a bírság további elrettentő hatással jár
– állítja Erőss –, mivel eltántorítja a közügyekben véleményüket közösen kifejezni kívánó polgárokat az ilyen gyűlések szervezésétől és az azon való részvételtől.
Erőss Gábor úgy véli, hogy
a kormány túlterjeszkedett az Alaptörvény által rá ruházott rendeletalkotási jogkörön.
Azt ugyan az indítványozó is elismeri, hogy a kormány rendeletalkotási jogkörét kijelölő alaptörvényi rendelkezések alapján veszélyhelyzetben valóban korlátozhatja a gyülekezési jogot rendeleti úton, de csak a sarkalatos törvényben előírt szabályok szerint. Ezek pedig a következők:
A józsefvárosi alpolgármester feladta a leckét az alkotmánybíráknak.
(Borítókép: tüntetés a lezárások ellen 2021. március 15-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)