A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye azt jelzi, hogy a járvány harmadik hullámában sincs a szertartások rendjét egységesen szabályozó döntés a magyar katolikus egyházban.
Március első hetében jelent meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) hivatalos közleménye, mely a koronavírus-járvány harmadik hullámában ad eligazítást a hívek számára. Arról tájékoztatnak, hogy mivel a templomok a lelki feltöltődés és imádság helyei, ezért azokat nem zárják be, azonban
nyilvános istentiszteletek csak a hatósági kijárási és egyéb korlátozásokkal összhangban végezhetőek, az illetékes ordinárius rendelkezése szerint.
Az ordinárius praktikusan a megyéspüspököket jelenti. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól.
Bár a hivatkozott rendelkezés csak a magyar katolikus egyház latin szertartású egyházmegyéire érvényes, így is nagyságrendileg 3,5 millió, magát római katolikusnak tekintő hívőt érinthet. Az Index úgy értesült, hogy a 12 egyházmegye közül az egri, a debrecen-nyíregyházi, a váci, az esztergom-budapesti és a szeged-csanádi egyházmegye püspöke rendelkezett úgy, hogy területén sehol nem engedélyezi a nyilvános szertartások megtartását.
Ebből a szempontból az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye helyzete különösen érdekes, mivel a két központja közé beékelődik a székesfehérvári egyházmegye. Ennek vezetője, Spányi Antal püspök megengedőbb álláspontra helyezkedett, amikor úgy döntött, hogy a helyi plébánosok belátására bízza a nyilvános misék megtartását. Azt kéri tőlük, hogy ahol előreláthatólag nem jelent nagyobb kockázatot a szentmise-látogatás, mint az élet egyéb fontos eseményein való részvétel (mindennapi bevásárlás, közlekedés, hivatali ügyek intézése stb.), ott a szabályok fokozott betartásával továbbra is adjanak lehetőséget a híveknek a vasárnap szentmisével történő megszentelésére.
Ennek fényében számos, Budapesthez közeli településen (Solymártól Budakeszin át egészen Budaörsig) nyílik lehetősége a fővárosi katolikus híveknek a vasárnapi mise látogatására.
Úgy tudjuk, hogy erre a lehetőségre a zárás előtti utolsó miséken több lelkipásztor is felhívta a figyelmet. Tömeges jelenségre azonban két okból sem kell számítani: egyfelől a vallásgyakorlást igazán komolyan vevők száma évtizedek óta stagnál, vagy kismértékben csökken. Másfelől – amint azt az MKPK Titkárságától megtudtuk – a szentmisék online követésével is eleget lehet tenni a tízparancsolat közül a harmadik előírásának: Az Úr napját szenteld meg! A titkárságnak nincs tudomása arról, hogy a megyehatárokon lényegesen megnőtt volna a miselátogatók száma.
A budakeszi Havas Boldogasszony-templom a Széll Kálmán térről közvetlen buszjárattal is elérhető. A XII. kerület határától csupán 1000 méterre lévő istentiszteleti hely plébánosa, Filó Kristóf azonban arról számolt be, hogy bár a járvány miatt már egy éve
jelentősen lecsökkent a hívek száma, ehhez képest az elmúlt hetekben számos, korábban nem látott hívő jelent meg a leglátogatottabbnak számító, vasárnapi 8 órás misén.
A történelem folyamán sokszor volt már rá példa, hogy a hívek nem tudtak részt venni vasárnapi szentmisén, illetve a püspökök külön is felmentették a híveket a vasárnapi misekötelezettség alól – húzta alá válaszában az MKPK sajtótitkára. A török korban a magyar katolikusok sok helyen úgy őrizték hitüket, hogy a pap néha évekig nem tudott eljutni a török által elfoglalt területekre. Az elmúlt évszázadok során újra és újra feltörő, a mostaninál súlyosabb pestisjárványok idejében például kifejezetten csak szabadtéri szentmiséket tartottak, amelyeket a házaikba bezárkózott hívek sokszor a kertjükből figyeltek.
A katolikus egyház legnagyobb ünnepének számító húsvéti szertartások rendjéről is érdeklődtünk, de csak annyit közöltek, hogy erről a püspökkari testület az aktuális járványhelyzetet figyelembe véve a későbbiekben dönt.