Pártokon átívelő gyanús ingatlanügyletek állnak annak a botránynak a hátterében, amelynek a végjátékában a – naponta több mint kétszáz halálos áldozattal járó – koronavírus-járvány kellős közepén ki akarnak rakni egy hajléktalanokat ellátó kórházat, hogy a helyére költöztessék azt gyógyszerhatóságot, amelynek a feladata – egyebek mellett – az országba folyamatosan érkező vírus elleni vakcinák minőségének ellenőrzése, az új gyógyszerek törzskönyvezése.
Ennél aljasabb, ennél szemetebb dolgot elképzelni sem tudok. Hogy egy fideszes ingatlanmutyi miatt kelljen megszüntetni a fővárosi hajléktalankórházat?! Hogy megint a kiváltságosok, a NER-oligarchák keressenek egy rakat pénzt a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb, beteg emberek kárára?! Hogy még a tomboló járvány sem elég indok arra, hogy egyszer az életben a Habony-félék milliárdjainál fontosabb legyen a közérdek?! Ezt már nem! Minden erőnkkel megvédjük a hajléktalankórházat, ezzel óvjuk a budapesti kórházak kapacitásait, védekezünk a járvány ellen
– fakadt ki hétfőn Facebook-oldalán Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, miután a Magyar Nemzet online oldalának vasárnapi írásából megtudta, hogy „az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) kell az az épület, amelyben ma a főváros hajléktalankórháza működik”.
Korábban annyit lehetett tudni, hogy tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nyolc év után felmondta a Szabolcs utcai kórházra kötött bérleti szerződést. A 2012-ben kötött megállapodás szerint nyolc évig nem lehetett egyoldalúan felmondani a bérleti jogviszonyt, a vagyonkezelő pedig, amint lejárt ez a nyolc év, azonnal élt a felmondás jogával. A felmondási idő február végén járt le, az MNV ez év április végéig akart adni újabb határidőt a Fővárosnak, hogy új helyet találjon a hajléktalankórháznak, ám erre Karácsony Gergelyék nem reagáltak.
Most tehát a pandémia idején kellene az irodákat használó OGYÉI-nek beköltöznie egy kórház céljára kialakított épületbe, miután a kórtermeket irodákká alakítják át, és egy önkormányzat által fenntartott kórházat kellene átköltöztetni valahova, amit előbb kórházzá kellene átépíteni.
A Magyar Nemzet hétvégén megjelent cikkében igyekezett megnyugtatni a közvéleményt azzal, hogy úgy tudják,
A kormány – látva a Városháza tétlenkedését – intézkedett, hogy a következő napokban több olyan intézmény is rendelkezésre álljon, ahol a koronavírusos hajléktalan embereknek megfelelő egészségügyi ellátást lehet majd biztosítani.
Csakhogy ezzel az intézkedéssel az a gond, hogy a Szabolcs utcai kórházban jellemzően nem koronavírusos hajléktalanokat ápolnak, hanem idős, beteg embereket.
Karácsony Gergely tegnap bejelentette, hogy a Főváros mindaddig nem költözteti ki a hajléktalanokat ellátó egészségügyi központot, amíg a nemzeti vagyonkezelő, illetve a kormány nem ad helyette egy megfelelő színvonalú, kórházként is használható épületet.
Amikor vasárnap kiderült, hogy az OGYÉI-nek kell a Szabolcs utcába költözni, szó szerint elszabadultak az indulatok, ám nem amiatt, hogy a pandémia idején kell költözködnie a kórháznak és a gyógyszerhatóságnak, hanem amiatt, hogy kiderült: a kormány tanácsadójának tartott Habony Árpádhoz közel álló üzletemberek vették meg négy évvel ezelőtt azt a Zrínyi utca 3. szám alatti ingatlant, ahol az OGYÉI működik évtizedek óta. Nyilván szeretnék az ingatlant teljes egészében birtokba venni.
A Zrínyi utcai épületet 2017 januárjában a kritikus sajtó szerint mélyen a piaci ár alatt, botrányos körülmények között megrendezett árverésen adták el egy olyan hölgy cégének, amely mögött Habony Árpád baráti köréhez tartozó külföldi személyek által jegyzett társaság állt.
Az értékesítés úgy történt, hogy épületet 2016 decemberében hirdette meg eladásra a Szivek Norbert által vezetett MNV. Mindössze egyetlen bejárást tartottak, a kikiáltási ár 2,778 milliárd forint volt. Az ingatlan belvárosi, frekventált elhelyezkedése miatt ez az ár mélyen alatta volt az ingatlanpiaci szakértők által 6-8 milliárd forint közé becsült piaci értékének. Az árverési biztosítékot a bejárás napján át kellett utalni, ennek összeg 695 millió forint volt.
Mindez önmagában leszűkítette a potenciális vevők számát.
A licitlépcső igen alacsony összegű volt, mindössze 5 millió forint, ezért aztán elég macerásra sikeredett a licitálás. Ez egy szombati napon kezdődött, majd technikai gondok léptek fel, ezért vasárnap is folytatódott, ám akkor probléma lépett fel az elektronikus rendszernél, ezért vasárnap se sikerült befejezni a licitálást. Erre végül hétfőn került sor, ekkor alakult ki a vételár, ami 3,871 milliárd forint lett.
A sajtó tele volt felháborodott hangú híradásokkal, kevesellték a vételárat, ráadásul kiderült, hogy a vevő egy játékboltot üzemeltető kisvállalkozó, ezért szinte azonnal kétségbe vonta a sajtó, hogy ő a valódi ingatlanvásárló.
Kiderült, hogy az állami tulajdonú ingatlan megvásárlásához a részben állami tulajdonú Gránit Bank nyújtott 2 milliárd forintnyi hitelt a vevőnek. Az ingatlan alacsony kikiáltási árát pedig azzal igyekezett megmagyarázni a nemzeti vagyonkezelő, hogy az azért annyi, mert az épületben működik az OGYÉI.
Az új tulajdonosnak egy háromoldalú szerződés alapján vállalnia kellett, hogy mindaddig köteles határozatlan ideig ingyenesen biztosítani a használat jogát, amíg a nemzeti vagyonkelezlő az OGYÉI az elhelyezését meg nem oldja.
Arról nem szóltak a korabeli híradások, hogy az MNV Zrt.-nek mikor kell kiköltöztetni, és egyáltalán ki kell-e költöztetni bármikor is az eladott épületből az OGYÉI-t, az MNV erről mélyen hallgatott.
A 444.hu által 2017. január 16-án nyilvánosságra hozott szerződésrészlet szerint mintha nem is lenne ilyen kötelezettsége az MNV-nek. Laptársunk le is vonta az egyetlen lehetséges következtetést ebből:
aki részt vesz ezen az árverésen, jó eséllyel bízhat a magyar állam jóindulatában.
És tényleg jó eséllyel bízott.
Túl sokat egyébként nem kellett arra várni, hogy kiderüljön, ki a valódi vevő, a Válasz.hu-nak 2017 februárjában sikerült megfejteni a feladványt. Meglepetést nem okozott, amikor kiderült, hogy tényleg nem a budai játékboltos nő az új tulajdonos, hanem az az EastCastle Investments Kft., amely a máltai offshore cég magyarországi leánycége, ez utóbbi tulajdonosa pedig Dina Moshavi, leánykori nevén Dina Gagel. Gageléket pedig a Válasz.hu Habony Árpád grúz–izraeli barátaiként azonosította.
Vélhetően a kétmilliárdos hitelt is ez a cég kapta a részben állami tulajdonú Gránit Banktól. (A magyar állam ebben az időben még 36,5 százalékos tulajdonosa volt a banknak.)
Tavaly pedig azt sikerült kiderítenie a Válasz.hu-nak, hogy a tulajdonjog továbbvándorolt Habony külföldi barátaitól Habony belföldi barátaihoz. Mégpedig úgy, hogy először a Habony-jogászként ismert Kosik Kristófé lett a máltai EastCastle Investments (részben egy Andaman Limited nevű, másik offshore vállalkozáson keresztül), majd a magyar EastCastle-leányt vette meg két hazai társaság: a Zrínyi Capital Kft. és ECEquity Zrt. Előbbi egy Szalay-Bobrovniczky Kristóf-érdekeltség által kezelt magántőkealapé, utóbbi pedig az ugyancsak Habonyhoz köthető üzletasszonyé, Halkó Gabrielláé.
És akkor körbe is értünk volna, ha nem lenne érdemes még mélyebbre ásni. Ássunk hát.
1999-ben az SZDSZ–MSZP-s többséggel rendelkező Fővárosi Közgyűlésnek, még Demszky Gábor főpolgármestersége idején ugyanezt a Zrínyi utca 3. szám alatti ingatlant 750 millió forintért sikerült eladni. (Az inflációt figyelembe véve, mai áron körülbelül 1,2 milliárd forintért.)
Egy ingatlanszakértő 641 millió forintnyi indulóárat határozott meg. Az akkori fővárosi ellenzék által nyomottnak ítélt árat az értékbecslő ezt az ingatlant terhelő Országos Gyógyszerészeti Intézet „örökös használati jogával” indokolta.
Két ellenzéki képviselő és a tulajdonosi bizottság is a döntés elhalasztását kérte. Juharos Róbert, a tulajdonosi bizottság fideszes alelnöke felhívta figyelmet arra, hogy a vételár a használati joggal terhelten is alacsony. A közgyűlés ennek ellenére úgy döntött az 1999. március 25-i ülésén, hogy a 641 millió forintos indulóáron hirdetik meg eladásra a Zrínyi utcai ingatlant.
Egyetlen pályázat érkezett, az izraeli Ofer-csoporthoz tartozó Duna Plaza Kft. volt, amelynek egyik leánycége nem sokkal korábban vásárolta meg 550 millió forintért az SZDSZ Mérleg utcai székházát is.
A Fővárosi Közgyűlés 1999. augusztus 26-án szavazta meg a Zrínyi utcai ingatlan értékesítését. Mint a vitában kiderült, az Országos Gyógyszerészeti Intézet használati joga tántorította el az érdeklődőket.
Az ingatlan 750 millió forintért kelt el 1999 végén, miután az V. kerületi önkormányzat lemondott elővásárlási jogáról.
A Zrínyi utcai ingatlanról az alábbiakat kell tudni: 1674 négyzetméternyi telken egy 7168 négyzetméternyi hasznos alapterületű irodaházból és egy 1100 négyzetméter hasznos területű kisebb irodaépületből áll. Az értékesítése idején ebből összesen 2253 négyzetmétert használt az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A Fővárosi Önkormányzat által megkötött adásvételi szerződés szerint az „Országos Gyógyszerészeti Intézetnek 30,5 százalék – telekkönyvbe be nem jegyzett – használati aránya van, de az épületből 37 százalékos arányt használ”.
Amikor kiderült, hogy az OGYÉI-t akarja a kormány elhelyezni a kormány a Szabolcs utcai hajléktalankórház épületében, felmerült a kérdés: hogy került ez az ingatlan újra állami tulajdonba, hiszen a Fővárosnak ugyancsak botrányos körülmények között már sikerült egyszer mélyen a korabeli piaci ár alatt „megszabadulnia” tőle.
Az Index írta meg ennek a „reprivatizációnak” a történetét még 2008 márciusában.
Az állami tulajdonba vétel úgy történt, hogy a baloldali kormány idején az OGYÉI visszavásárolta azt az ingatlant, amelyben használati joggal rendelkezett. Mégpedig egy 2004-es megállapodás alapján, kincstári engedéllyel vásárolta vissza, három év alatt saját bevételeiből fizette ki a vételárat. Az épület a teljes összeg kifizetése után, 2007 nyarán került vissza az államhoz. A vételárról az MNV Zrt.-nél nem tudtak nyilatkozni, ám Pál Tamás, az OGYÉI akkori főigazgatója megmondta az Indexnek az árat.
Mintegy 2 milliárd forintba került. Vagyis az 1999-es eladási ár több mint két és félszeresét fizettük ki a Zrínyi utca 3. szám alatti ingatlanért, hogy újra állami tulajdonba kerülhesen.
Azt nem tudta megmondani az OGYÉI főigazgatója, hogy 2000 és 2004 között mennyi bérleti díjat kellett kifizetniük a tulajdonosnak, amely ez alatt az idő alatt egyébként kétszer is megváltozott. Az ingatlan tulajdonjoga az Ofer-csoport cégei között vándorolt, míg végül az eladást intéző Ruthi Kft.-hez került.
Ha figyelembe vesszük, hogy a Zrínyi utcai ingatlan, ahonnan most az OGYÉI-nek ki kell költöznie, korábban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában volt, és amellett sem megyünk el szó nélkül, hogy a Gyurcsány-kormány idején megszüntetett komoly szakmai presztízsű Szabolcs utcai kórház helyén alakították ki az Orbán-kormány és Tarlós István főpolgármestersége idején a hajléktalankórházat, és hogy erre a fejlesztésre több száz milliót költöttek, akkor újfent meg kell állapítanunk, hogy a mutyigyanús ingatlanügyek éppen úgy pártokon és kormányokon átívelő jelenségek, mint a mostani furcsa és érthetetlen kormányzati és a korábbi önkormányzati döntések.
(Borítókép: Az OGYÉI Zrínyi utcai bejárata. Fotó: Globetrotter19 / Wikimedia)