A mai húsvétokat már jóval nagyobb jólétben töltjük, de erről úgy gondolom, hogy ma sincs közelebb az ég a földhöz, és nem a körülmények határozzák meg a boldogságot − mondta Böjte Csaba a Borsnak húsvét alkalmából adott interjújában. Azt is elárulta, hogy számára ez a legszentebb ünnep.

A katolikus pap még a mai napig emlékszik, hogyan készültek a húsvétra. Nagymamája sós perecet és vízben puhított aszalt szilvát tett fel az asztalra nagypénteken, és az egész böjti időszak alatt szerényen táplálkoztak. Akkoriban egyébként is nagy volt a szegénység, és annak is örültek, ha valakinek „jutott egy majorsági felsőcomb” − emlékezett vissza Csaba atya, aki felidézte egyik legmaradandóbb gyerekkori emlékét is:

Tizenhárom éves lehettem, amikor nagyapámtól kaptam egy bicskát, és azt mondta, öljem le a kisbárányt. Ezt nem voltam képes megtenni, de papám elmagyarázta, hogy elsősorban azért kér erre, hogy férfi legyek.

Mint mondta, azt is nagyapja magyarázta el neki, hogy más élőlények azért pusztulnak el, hogy ők élhessenek, ezért mindig hálát kell adni Istennek, és minden falatot meg kell becsülni.

Csaba atya kiemelte: a húsvéthoz rengeteg hagyomány fűződik, de egy esküvőn sem a csokor eldobása a legfontosabb momentum, ahogyan Einstein elméleteit is másként látja egy fizikus, mint egy egyszerű ember. A szerzetes egy kedves húsvéti emlékről is mesélt az olvasóknak, amikor a városban sétált az árvaházi gyerekekkel. Egy kolduló asszonyhoz lépett oda, hogy meglocsolja őt.

Ő csak mosolygott fogatlan szájával, és elpirult. Miután meglocsoltam, eltűnt, majd vissza is tért egy piros almával. Azzal ajándékozott meg

− emlékezett Csaba atya, aki nagyon fontosnak tartja, hogy azokat az embereket is meglátogassák, akikhez senki nem megy.