A Magyar Orvosi Kamara azt javasolja a belügyminiszternek, hogy ellenőrizzék, megfelelően folynak-e a lélegeztetések.
A Magyar Orvosi Kamara utánajárna annak, hogy egyes kórházakban az altatásos (invazív) lélegeztetésben elhunytak száma akár 95 százalékos is lehet – ez olvasható az orvosi kamara által Pintér Sándornak írt levélben. A belügyminiszternek küldött levél a kamara honlapján nem található meg, annak tartalmáról az RTL Klub szerzett tudomást.
Kendőzetlen őszinteséggel tárja fel a valóságot a kamara levele Pintér Sándornak, aminek bevezetőjében Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmaz:
Hatalmas a fizikai, lelki terhelés a kollégákon, de még működik az orvosi eskü: ha összeszorított foggal, ha nehéz feltételek mellett, vagy azok nélkül, de csinálják, teszik a dolgukat.
A kritikus hangvételt követően azonban összefoglalja azokat a javaslatokat, amelyek az elmúlt hónapok alatt a kollégáktól érkeztek.
Többek közt a kamara azt javasolja, hogy ellenőrzések legyenek arra vonatkozóan, a lélegeztetések megfelelően folynak-e, mert
nagyon magas a halálozási arány a lélegeztetettek esetében.
Arról azonban nincsenek hivatalos adatok, hogy Magyarországon milyen arányban tudnak élve lejönni a lélegeztetőgépről a koronavírusos betegek.
Az ATV műsorában Szlávik János már korábban úgy nyilatkozott, hogy egyre többen halnak meg azok közül, akik lélegeztetőgépre kerülnek.
Ma már a halálozási arány az intenzív osztályon a korábbi 30 százalékról emelkedett, és már eléri a 40-45 százalékot.
– hangsúlyozta az infektológus főorvos.
Az RTL Klub Híradójában megszólaló Késmárky András orvos is azt tapasztalja, hogy a noninvazív, vagyis behatolás nélküli oxigénkezelést jobban, míg az altatásban zajló lélegeztetést rosszabbul viselik a betegek.
Aki invazív lélegeztetésre szorul, sokkal kisebb az esélye annak, hogy a lélegeztetőgépről lejön, és a covid-fertőzés szövődményeit ezáltal túl tudja élni
– nyilatkozta a műsorban.
A kamara levelében azonban nemcsak arra tettek javaslatot, hogy adatelemzést követően ki kell dolgozni egy eljárásrendet, de arra vonatkozóan is, hogy a kapacitások terhelésének kiegyenlítése érdekében
inkább a betegeket szállítsák, mint távolra vezényeljenek orvosokat.
A levél elején kitér a MOK elnöke arra is, hogy a közvetlen fekvőbeteg-ellátás tekintetében van a legkevesebb panasz, de ez az orvoskollégák belátásának és kötelességtudatának köszönhető.
A kamara emellett javaslatot tett Pintér Sándornak arra vonatkozóan is, hogy a háziorvosok sportlétesítményekben, színházakban vagy iskolákban is olthassanak.
Emellett szükség van az oltó személyzet bővítésére, és az oltási rendben érdemes bevonni a fogorvosokat és azokat a háziorvosokat, akik eddig még nem vettek részt az oltások beadásában.
A levélben kitérnek arra is, hogy számtalan család panasszal fordult az egészségügyi intézmények felé, mivel nem tudtak haldokló családtagjuktól elbúcsúzni. A kamara javaslatai közül kiemelte:
Rossz prognózisú, haldokló betegek emberhez méltó halálát szervezzük meg, és biztosítsuk, hogy hozzátartozó vagy karitatív személy (szerzetes, apáca, önkéntes segítő) folyamatosan jelen lehessen az utolsó napokon.
(Borítókép: Koronavírussal fertőzött lélegeztetőgépre kötött beteget lát el egy védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. április 21-én. Fotó: Árvai Károly / MTI)