A zarándoklat nem csupán egy ősrégi, szinte minden vallásban meglévő szokás, hanem az emberi élet tükre – állítja Dolhai Lajos pápai prelátus. Húsvéti cikkünkben Magyarország három leghíresebb zarándokhelyét mutatjuk be: a máriapócsi, a mátraverebély-szentkúti és a máriagyűdi kegyhelyet.
A zarándoklat a belső lelki vágy által diktált út valamely vallási jelentőségű zarándokhelyhez. Szimbolikus értelemben a zarándokút a beavatás, az akarat kifejezése. Lényege visszavezethető arra a régi hitre, hogy
a természetfeletti erők bizonyos helyeken kifejtik erejüket.
Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora szerint a zarándoklat a keresztény élet egyik ősi jelképe, amelynek alapja a bibliai antropológia. A pápai prelátus rámutat:
A keresztény ember úton lévő ember, aki nem feledkezik meg arról, hogy az embernek, miután kiűzetett a Paradicsomból, végig kell mennie a bűn és szabadulás hosszú és gyötrelmes útján, és csak élete végén juthat el a mennyei Jeruzsálembe, hogy ott Istennel és Krisztussal találkozzon. A zarándoklat tehát nem csupán egy ősrégi, szinte minden vallásban meglévő szokás, hanem az emberi élet tükre.
A magyar vonatkozású katolikus kegyhelyek szinte kivétel nélkül Mária tiszteletén alapulnak. Magyarországon két nemzeti kegyhely található: Máriapócson és Mátraverebély-Szentkúton.
Máriapócs Budapesttől mintegy 280 kilométerre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Nyírségben található község. Eredetileg Pócsnak nevezték, a településnév Mária előtagja a 18. században került hozzá a faluban lévő Mária-kegyhelyre utalásként.
Hírnevét a görögkatolikus kegytemplom alapozta meg.
A templomban őrzött Mária-kép már többször könnyezett.
Az első kegyképet 1676-ban Csigri László bíró rendelte fogadalomból és hálából a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görögkatolikus lelkész testvére, Papp István készítette hat forintért, amit a bíró nem tudott kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg, és ajándékozta a templomnak. Egy későbbi restauráláskor kiderült, hogy a piktor egy régi, kopott bizánci ikont festett át. A festményt Útmutató Istenanya ikonnak is nevezik, mert Jézus nem áldásra emeli a kezét, hanem anyjára mutat, Mária pedig a jobb kezével a fia felé.
A csodák 1696. november 4-én kezdődtek. Miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész szentmisét tartott, Eöry Mihály földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett festmény mindkét szeméből folynak a könnyek. Ez a könnyezés egészen december 8-áig tartott. Ráadásul a feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. A tanúkihallgatások jegyzőkönyvei harminchat katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességéről. A kegyképet I. Lipót Bécsbe vitette. Évekkel később Telekessy István egri püspök egy hasonló festmény készíttetett, amely 1715 augusztusában több napon át könnyeket hullatott. A harmadik könnyezés 1905. december 3-ától december 19-ig tartott, majd december utolsó két napján is.
A templom történelmének kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991. augusztus 18-án bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. A könnyező Szűzanya képéről méltán európai hírűvé vált kegyhelyet évente öt-hatszázezer zarándok keresi fel.
A Nógrád megyei Mátraverebélytől öt kilométerre fekszik Szentkút. A legenda Szent Lászlóhoz köti a zarándokhely eredetét. A király 1091-ben az ellenség elől menekülve egy szakadékhoz ért, reménytelennek látszott a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ahol a lova első patája földet ért, víz buggyant ki a földből. Bárdjával kiszélesítette a nyílást, forrást fakasztva ezzel.
Az első gyógyulás pedig úgy történt, hogy a feljegyzés szerint egy mátraverebélyi pásztor néma gyermekével együtt őrizte a völgyben az uradalmi állatokat.
A fiú megszomjazott, megjelent előtte a Szűzanya, karján a kis Jézussal, és egy patkó alakú mélyedésre mutatott, ahonnan víz csillant elő. A fiú ivott a vízből, és érezte, hogy meggyógyult, nyelve megoldódott.
A boldog apa mélyíteni kezdte a forrást, és így jött létre a szent kút. A csoda hírére zarándokok sokasága kereste fel a helyet. 1210-ben templomot építettek Mátraverebélyen, ahonnan körmenetben vonultak a hívek a völgyben lévő forráshoz.
1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány, Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki. 2006-ban, a Nagyboldogasszony-napi búcsún Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a búcsújáróhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította. 2016-ban pedig a római Santa Maria Maggiore-bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Szentkút számára Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít. A zarándokhely egyre népszerűbb, napjainkban évente mintegy kétszázezren érkeznek Szentkútra.
Orosz Lóránt, a mátraverebély-szentkúti ferences rendház főnöke (ferences szóhasználat szerint gvárdián, vagyis őr) büszke a kegyhelyre:
A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyíti a kiengesztelődést az Istennel, az emberekkel és önmagunkkal. A szentgyónás életre kelt, ahogyan a víz életet fakaszt a zsoltárok szerint. Az így hazatérő zarándok tud hálát adni Istennek, tud türelmesebb lenni a környezetével, egyszóval tud jobb ember lenni.
A két nemzeti kegyhely mellett Máriagyűd is a legősibb kegyhelyek közé tartozik. A baranyai települést 1934-ig Gyűdnek nevezték, 1977-től Siklós városának településrésze lett. A legenda szerint a bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé, de a szobor eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A helyhez számtalan gyógyulást kötnek.
A gyógyulások miatt a templom 1805-től hivatalosan is kegyhelynek számít.
2008-ban XVI. Benedek pápa „basilica minor” címet adományozott a kegytemplomnak.
A forrásvizek közül a gyűdi forrás az úgynevezett Kútvölgyben folydogál, és csak tavasszal telik meg vízzel. Szerepét a mesterségesen kialakított Szent Pál kútja vette át. A szentkút pedig a gyűdi és siklósi szőlőhatárnál található, vizéből a zarándokok a híres „gyűdi korsókban” vittek haza. Évente csaknem félmillióan látogatnak el a máriagyűdi kegyhelyre.
(Borítókép: Résztvevők a Kisboldogasszony-napi búcsún tartott körmeneten Mátraverebélyen 2017. szeptember 10-én. Fotó: Komka Péter / MTI)