Éppen száz éve, 1921 húsvétján próbálkozott hatalmának restaurálásával IV. Károly, aki 1918 novemberéig volt Magyarország utolsó uralkodója. Bár 1918. november 13-án még nyilatkozatban jelentette ki, hogy visszavonul az államügyek vitelétől, az elkövetkezendő viharos időszak láttán meggondolta magát.

A Károlyi Mihály vezette kormány ugyanis három nappal később kikiáltotta a népköztársaságot, amit 1919 márciusában a tanácsköztársaság követett, majd jött Horthy és a visszarendeződés. Ebben a zavaros helyzetben IV. Károly először 1921. március 27. és április 5. között, majd később október 20. és 31. között is Magyarországra utazott, hogy megkísérelje trónja visszaszerzését. 

A húsvéti próbálkozás már a harmadik alkalom volt, amikor svájci száműzetéséből haza próbált jutni, de az előző két esetben lelepleződött. Pedig a király mindent megtett, hogy személyazonosságát elfedje: először Kovács, másodjára Miskei álnéven jött, festett bajusszal és hajjal. A harmadik kísérletre még jobban felkészült: Sanchez nevű spanyol kertészének az útlevelével vágott neki az útnak fekete napszemüvegben és hátizsákkal, ezúttal át is csusszant az ellenőrzésen. 

Valódi kilétét csak akkor fedte fel, amikor megérkezett a budai Várba, ahol előbb királyi lakosztályának megnyitását kérte, majd tájékoztatta a kormányzót, hogy ő bizony átvenné az államfői feladatokat. Horthy azonban nem engedett, és távozásra szólította fel az elbizakodott uralkodót. 

IV. Károly királypuccsként aposztrofált trónkövetelése nemcsak a hazai belpolitikában okozott riadalmat, de azzal fenyegetett, hogy az antanthatalmak katonailag beavatkoznak, ami Magyarország Trianonban amúgy is megcsonkított területének integritását veszélyeztette. Az első világháborút megnyerő Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország budapesti képviselői ugyanis jegyzékben fordultak Teleki Pál miniszterelnökhöz, figyelmeztetve az esetleges Habsburg-restauráció hatásaira. 

Ezen kísérletnek akár csak pillanatnyi sikere is Magyarországra nézve végzetes következményeket vonna maga után

– fogalmaztak a dokumentumban, ami történészek szerint egyértelműen külföldi katonai fellépést jelentett volna. Ezt megakadályozandó amikor az uralkodó újra megpróbálkozott a visszatéréssel, a budapesti törvényhozás 1921. november 6-án kimondta az „Ausztriai Ház” trónfosztását. S hogy elkerüljenek bármiféle újabb incidenst, IV. Károlyt családjával együtt Madeira szigetére internálták, ahol a szintén száz éve kitört korabeli világjárvány, a spanyolnátha végzett vele 1922. április 1-jén.