A jelenlegi járványügyi intézkedések csütörtökig, április 8-ig maradnak hatályban, ha addig sikerül elérni az előre meghatározott átoltottsági szintet, a kormány dönthet úgy, hogy nem hosszabbítja meg a korlátozásokat, hanem a nyitás első lépcsőjét élesítik. Ezért most mindenki repesve várja, hogy meglegyen a két és fél milliomodik beoltott.
A március 27-én megjelent kormányrendelet a „a kettőmillió-ötszázezredik Covid–19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba”. Egy kiskaput azért a rendelet alkotói nyitva hagytak maguknak azzal, hogy a zárórendelkezések közé beleírták: a rendelet „hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”.
A két és fél milliós célszámot Orbán Viktor tűzte ki húsvét előtt, ehhez kötve a járvány megfékezésére irányuló korlátozások oldását. A miniszterelnök azt mondta,
Hogy ez mi lesz, egyelőre rejtély.
Önök mire várnak legjobban? Itt szavazhatnak arról, melyik intézkedést tennék az első helyre.
De nézzük meg kicsit jobban a számokat! A Semmelweis Egyetem rektora szerint jó cél a két és fél millió vakcina mielőbbi beadása, de teljes biztonságban akkor lenne mindenki, ha ötmillió embert sikerülne beoltani. Akik nem kapták meg az oltást, még akkor sem mozoghatnak szabadon, ha a lakosság nagy része már védett lesz a vírussal szemben – figyelmeztetett a múlt hónap végén Merkely Béla.
Közben Duda Ernő biológus azt mondta, szerinte a két és fél millió beoltott nem lesz elég az új megbetegedések visszaszorításához a brit variáns erős fertőzőképessége miatt.
Legalább három és fél millió beadott oltás kellene hozzá, hogy a fertőzések száma a felére csökkenhessen
– mutatott rá a Szegedi Tudományegyetem professzora.
Valamennyire megváltoztathatja a két és fél millió beoltott ember a koronavírus-járvány lefolyását – fogalmazott a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa tegnap a közmédiának. Szlávik János ugyanakkor hozzátette:
még 60 százalékos átoltottság sem biztos, hogy elég lesz a nyájimmunitás kialakulásához.
Ehhez szerinte akár 90 százalékban be kéne oltani a lakosságot. Bár a járvány elején úgy vélték, a nyájimmunitáshoz 60-70 százalékos beoltottságra van szükség, az új mutánsok megjelenésével azonban ettől magasabb átoltottságra lehet szükség.
Márpedig ha 90 százalékos átoltottságban gondolkodunk, akkor az ország egyötödét kitevő gyerekek oltását is meg kell szervezni, ez pedig még nagyon távolinak tűnik – figyelmeztetett a Széchenyi-díjas immunológus, Erdei Anna két napja.
Versenyfutás van a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között. Az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását a hírek szerint leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni
– fejtette ki az ELTE Immunológiai Tanszékének oktatója.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének korábbi elnöke ugyancsak két napja azt mondta, fontos, hogy a gyermekeket – különösen a krónikus betegségben szenvedőket – is mielőbb beoltsák.
Addig, amíg ők nem lesznek tömegével védettek, nem fogjuk tudni elengedni majd ezt a járványt
– jelentette ki Póta György, aki szerint a gyerekek beoltása azért is fontos, mert gyakran ők adják tovább egymásnak vagy másoknak a fertőzést. Kollégája, Velkey György az Indexnek elmondta, a gyerekek oltására továbbra sincs engedély.
Ők egyelőre nincsenek besorolva a vakcinaprotokollba, de klinikai vizsgálatok már zajlanak a világban, és remélem, ők is mielőbb sorra kerülhetnek
– fejezte ki vágyát a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, felhívva a figyelmet arra, hogy a járvány harmadik hulláma a gyerekeknél is súlyosabb tüneteket okoz.
Summa summarum, a szakemberek nem túl optimisták a nyitást illetően. Hiába vagyunk tehát a világ elitjében átoltottság tekintetében, ha a jelenlegi számok még mindig nem elegendőek.
(Borítókép: Egy férfit beoltanak a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinája első adagjával a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kialakított oltóponton 2021. március 26-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)