A poszt-Covid-ellátás kialakításán dolgozik a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága. A gyógytornászok ugyanis rendszeresen visszatérve hosszabb időt töltenek a beteggel, mint az orvos vagy az ápoló, így ők azok, akik pszichésen is támogatni tudják a felépülését. Erről is beszélt a Forbesnak Szendrő Gabriella gyógytornász, a szervezet nemzetközi bizottságának tagja. 

Ami egy egészséges embernek banális és ösztönös, azt egy kórházban fekvő Covid-betegnek mind újra kell tanulnia: önállóan levegőt venni, kiülni az ágy szélére, és megtenni néhány lépést 

– mutatott rá a szakember, aki szerint a lélegeztetőgépen és altatásban lévő betegeknél az egyik legfontosabb teendő a betegek megfelelő fektetése, valamint testhelyzetük változtatása, a forgatásuk, ami segíti a tüdő átszellőzését, és könnyíti a beteg lélegeztethetőségét. 

A mozdulatlanság hatására az ízületek és az izmok rugalmassága csökken, romlik a keringés, és ez rövid idő alatt mozgáskorlátozottsághoz vezet

– fejtette ki a gyógytornász, aki az Uzsoki Utcai Kórház intenzív osztályán hetente több napon át 8–12 órás műszakokban foglalkozik a koronavírusos fertőzöttekkel. Elmondása szerint legalább ilyen fontos a mellkasi fizioterápia, amit a lélegeztetett betegeknél végeznek. 

Azoknál, akik tudatuknál vannak, de még gépi lélegeztetésre szorulnak, vezetett aktív tornát kezdenek, ami kiegészül légzőtornával, vagyis irányított lélegeztetéssel, amikor a géppel együtt már maga a beteg is bekapcsolódik a légzésbe. 

A Covid-betegeknél jelentős izomtömeg vész el, és ez a légzőizmokat is érinti. Azokat is aktivizálni kell, hogy minél hamarabb visszatérhessen a beteg a saját légzéséhez

– magyarázta Szendrő Gabriella, hozzátéve, hogy a mikor valaki lekerül a lélegeztetőgépről, mindig oda van készítve az oxigénmaszk vagy más, légzéstámogató eszköz, és ezt az átmenetet kell megkönnyíteni a légzőgyakorlatokkal és azzal, hogy a beteg megtanulja és gyakorolja, hogyan hogyan kell felkelni. 

Egészségesként ez megint banálisnak tűnhet, de ez is egy fontos lépés, aminek meghatározott szabályai vannak, miközben folyamatosan monitorozzuk a beteg állapotát. Figyeljük, hogy megfelelő-e az oxigénszintje, a pulzusa, nem verejtékezik-e, mert nagyon nehéz egyensúlyozni aközött, hogy aktivizáljuk a beteget, és aközött, hogy túlterheljük 

– mutatott rá a szakember, aki arra is figyelmeztetett, hogy egyre többen jutnak súlyos állapotba olyanok is, akik alapbetegség nélkül kerülnek kórházba. Van például a MIS-C-nek nevezett többszervi gyulladásos szövődmény, ami pont a fiatalokat sújtja. 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy náluk is nagyon fontos az oltás. A jelenlegi szakvélemények és szabályok szerint 14 éves kor felett már ők is beolthatók, és talán lejjebb is megy a korhatár, ha a klinikai kísérletek olyan fázisba kerülnek

– vélekedett Szendrő Gabriella, hozzátéve, hogy a látszólag gyógyult betegeknél is jelentkezhetnek sokszor több szervet is érintő komplex tünetek, ráadásul nem is feltétlenül egy időben. Fáradtság, nehézlégzés, ízületi fájdalmak, neurológiai panaszok, memória- vagy alvászavar, de akár szervkárosodás is, a szív, a tüdő, a vese károsodása – sorolja, hangsúlyozva, hogy a gyógytornász is hozzájárulhat, hogy a poszt-Covid panaszokat enyhítsék.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő gyógytornász az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)