A több mint egy éve tartó járványhelyzet és az ezzel járó korlátozások számos módon befolyásolták a mindennapokat, többek között az étkezési szokásokra is hatott az elmúlt időszak. Még inkább problémát jelent a mozgáshiányos élet, főleg, ha az a helytelen táplálkozással is párosul. Frányó Eszter dietetikus segített összegezni a járvánnyal terhelt időszak tapasztalatait.
A dietetikus az Indexnek elmondta: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet, illetve a táplálkozással és életmóddal foglalkozó TÉT Platform szakemberei tavaly májusban karanténkutatást végeztek arról, hogyan változtatta meg az étkezési szokásokat a koronavírus-járvány.
A kérdőívet 3 ezren töltötték ki, és részben azzal az eredménnyel zárult, hogy a tartós élelmiszerek, valamint az otthoni ételkészítéshez szükséges alapanyagok választása került előtérbe. A megkérdezettek – a korábbiaktól eltérően – gyakrabban töltöttek időt otthoni sütéssel-főzéssel.
Mindenki emlékezhet arra, hogy a járvány kirobbanásának első időszakában sokan megrohanták a boltokat, és tartós élelmiszert halmoztak fel otthonra. Aztán elárasztották a közösségi oldalakat a képek, amelyeken büszkén mutatták meg az újdonsült pékek, hogy milyen kenyeret sütöttek otthon a többkilónyi liszt betárazása után.
A tavaly májusi felmérés azt állapította meg, hogy a zöldségek, a gyümölcsök, a tojás, a liszt és a fagyasztott élelmiszerek nagyobb szerepet kaptak a vásárlásnál, míg az energiaitalok, alkoholos italok, üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek, sós rágcsálnivalók iránt kisebb igény mutatkozott.
Csökkent a boltba járás gyakorisága is, inkább volt jellemző, hogy az emberek előre, tudatosabban tervezték meg, hogy mit fognak fogyasztani a héten. Az ételadagok nem, viszont a fizikai aktivitás csökkent, és ez is eredményezhette, hogy átlagosan egy kilót híztak az emberek május végéig
– számolt be a kutatás konklúziójáról Frányó Eszter az Indexnek.
A karanténkutatás további eredményei a Nébih honlapján elérhetőek, ahol lehetőség van a Karanténkutatás 2.0 változatát kitölteni és részt venni a felmérésben.
A járványügyi korlátozások egyik következménye, hogy sokan dolgoznak otthonról (home office), a mozgáshiány és az otthoni táplálkozás többeknél járt súlygyarapodással, ezért érdemes odafigyelni, hogy mit és mennyit eszünk otthon, továbbá hogyan alkalmazkodunk az ételkészítés terén a megváltozott körülményekhez.
Frányó Eszter rámutatott: bár a kutatások szerint valóban sokan vannak olyanok, akik a járványhelyzet kezdete óta kevesebbet mozogtak, és ugyanannyit vagy még többet ettek – ami súlygyarapodással járt, de természetesen voltak olyanok is, akik többet sportoltak, így inkább csökkent a súlyuk.
A súlycsökkenés azonban önmagában nem feltétlenül pozitív változás. Ezt minden esetben egyénileg érdemes vizsgálni, és ha végiggondoljuk, a jelen helyzetben a fogyás mögött állhatnak akár olyan lelki tényezők is, mint a szorongás, depresszió, ami miatt az étvágy is csökkenhet
– jelentette ki a dietetikus az Indexnek.
Súlygyarapodás akkor történik, ha valaki több kalóriát fogyaszt el, mint amennyit a szervezete felhasznál, így a test a maradékot elraktározza. Ugyanez igaz fordítva is, a fogyás akkor indul meg, ha kalóriadeficitben van valaki, tehát kevesebb kalóriát visz be, mint amennyire szüksége van.
Frányó Eszter szerint fontos szempont, hogy a súlycsökkentés ne legyen drasztikus, inkább hosszú távon gondolkodjanak az emberek: a heti mínusz 0,5–1 kg az ideális csökkenés. Hozzátette, a valóságban rengeteg tényező van, ami befolyásolhatja a fogyást:
A Frontiers tudományos oldalon megjelent tavaly decemberi dán kutatás szerint a lockdown alatt a megkérdezettek jelentős része többet evett és nassolt, viszont kevesebbet mozgott, így jelentős súlyfelesleget szedett fel. Több étkezésbeli változás köthető ahhoz, hogy az emberek több időt töltenek otthon: például többet főznek, viszont megnőtt az „érzelmi evés” aránya is, vagyis több édességet és alkoholt fogyasztanak az emberek.
A dietetikus azt tanácsolja, ha szeretnénk megtartani a testsúlyunkat, válasszunk gyakrabban zöldségeket, gyümölcsöket, mert ezekben jellemzően sok rost, víz, vitamin, ásványi anyag van, és általában alacsonyabb a kalóriatartalmuk is. Napi 400-500 gramm ajánlott ezekből összesen.
De a zöldségek mellett nem kell lemondanunk a minőségi szénhidrátokról sem, bátran fogyasszunk teljes kiőrlésű, korpás termékeket, még jobb, ha ezeket otthon készítjük el, és válogassunk változatosan a köretekből is (például: barna rizs, basmati rizs, burgonya, durumtészta, bulgur, kuszkusz, köles).
Gyakrabban válasszuk a tejtermékek, halak, húsok közül (ha fogyasztjuk ezeket) a közepes zsírtartalmú, soványabb, zsírszegényebb változatokat, és ügyeljünk arra, hogy ezeket lehetőleg zsírszegényen készítsük el, ne rántva, plusz 2 kanál majonézzel. Hiszen minden, ami zsírosabb, olajosabb, több kalóriát is tartalmaz.
Fontos, hogy rendszeresen, többször együnk egy nap, minél inkább változatosan, és ne feledkezzünk meg a folyadékbevitelről sem.
A témával kapcsolatban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) készített táplálkozási ajánlást, amely az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit mutatja be.
Ugyanakkor Frányó Eszter arra is kitért, ha testsúlycsökkentés a cél, nem csupán a bevitt kalória számít, hanem hogy mennyire vagyunk aktívak. Sokat számít egy egyszerű biciklizés is, a rendszeres otthoni torna, de egy nagytakarítás során is több energiát használunk fel, mint ha egész nap csak ülnénk a számítógép előtt.
Egészséges ember számára nincsenek tiltott élelmiszerek, mindent lehet, csak a mértékre és a gyakoriságra helyezzük a hangsúlyt
– tette hozzá a dietetikus.
Az Indexnek azt is hangsúlyozta, hogy ezek csak általános ajánlások, ettől egyéni eltérések lehetnek, ezt érdemes dietetikus szakemberrel átbeszélni. Azt is megjegyezte, hogy divatdiétákat nem árt mindig fenntartásokkal kezelni.
Frányó Eszter összességében szélsőségektől mentes, változatos, kiegyensúlyozott, egyénre szabott étrendet, és sok-sok mozgást javasol, illetve azt, hogy emellett foglalkozzunk a lelki tényezőkkel is.
(Borítókép: Árusok a Fény utcai piacon 2020. február 27-én. Fotó: Ajpek Orsi)