Több mint 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások – például kifizetetlen rezsiszámlák, közös költség elmaradása – miatt hazánkban – tájékoztatta közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Indexet. A hír apropóján utánanéztünk a fizetési meghagyással kapcsolatos leggyakoribb jogi tévhiteknek.
1. A fizetési meghagyást csak cégek és szolgáltatók kezdeményezhetik.
Nem igaz.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, illetve egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is.
Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Magyarországon hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
2. Fizetési meghagyást bármely hitelező kibocsáthat.
Nem így van.
A hitelező csak kezdeményezheti a fizetési meghagyás kibocsátását. Ilyen hivatalos tértivevényes levél csak a közjegyzőtől érkezhet. Ebben az úgynevezett nem peres eljárásban nincs tárgyalás, a közjegyző a kérelemnek megfelelően állítja ki a dokumentumot, nem vizsgálja a követelés jogosságát, összegének megfelelőségét. Ezt – ellentmondás esetén – csak a bíróság vizsgálhatja.
3. A fizetési meghagyás csak egy újabb felszólítás.
Távolról sem.
Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki, és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni.
Kovács Ildikó ügyvéd szerint ez nagy hiba lehet. Ha ugyanis a fizetési meghagyás ellen a megadott határidőben a kötelezett nem ad be ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. A jogerős fizetési meghagyás után a következő lépés már a végrehajtó lesz.
4. Ha valaki nem veszi át a fizetési meghagyást, nem történik semmi.
Dehogynem.
Nincs mese, át kell venni. Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni. Aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent. De arra is van megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.
5. Nem lehet kérni részletfizetést, vagy fizetési halasztást.
De lehet.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke ezt tanácsolja:
Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.
Figyelem! Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon:
6. A 15 nap az 15 munkanap.
Ez sem igaz.
Ha egy átvett fizetési meghagyásban szereplő pénzköveteléssel nem értünk egyet, vagy azzal nem tartozunk, akkor ellentmondást kell beadnunk. Erre 15 nap áll rendelkezésünkre. A legtöbb esetben a mulasztás egyik oka az a tévhit, hogy a 15 nap 15 munkanapot jelent. Csakhogy a napokban megadott határidők naptári napokat jelentenek, vagyis abba bele kell számolnunk a szombatot, vasárnapot, és minden ünnepnapot is. Vagyis egy április 19-én átvett fizetési meghagyásnál a határidő nem május 10-én, hanem már május 4-én lejár.
7. Ellentmondás esetén semmit nem kell indokolni vagy bizonyítani.
Pedig ez igaz.
Az ellentmondásból annak kell kiderülnie, hogy nem ért egyet a fizetési meghagyással, vagy annak valamely részével. Indokolnia azonban nem kell semmit, mint ahogy bizonyítania sem, mert arra majd a bírósági eljárásban kerülhet sor.
Ha pedig a fizetési meghagyásban érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően vagy azt követően teljesítette, úgy ennek tényét kell közölnie a közjegyzővel:
+1 A fizetési meghagyás is csak egy jogi procedúra, ami sokáig eltart.
Szó sincs róla.
A fizetési meghagyásos eljárás meglepően gyors. Ha a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.
2020 második negyedévében felére esett a fizetési meghagyások száma a korábbi évekkel összehasonlítva, aminek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint több oka is van. Az egyik, hogy bár koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők. Emellett a nagy követeléskezelő cégeknek át kellett állniuk az otthoni munkavégzésre, valamint a járvány első hónapjaiban türelmi időt adtak, és kivártak a követelések érvényesítésével. Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az elmúlt években. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly túlnyomórészt tízezer és hárommillió forint között mozgott, ez sem változott az elmúlt évekhez képest.
(Borítókép: Shutterstock)