Néhány hónappal ezelőtt még Boros Anita, illetve Kaderják Péter látta el ezeket a feladatokat. Miért alakították át az államtitkárságot?

Többé-kevésbé a két terület összeolvadása történt, csupán az építésgazdaságot nem vettem át. Logikus lépés a két területet közösen kezelni, mivel rokon területek. Ez abból is látszódik, hogy amikor az uniós forrásokat, illetve az egész forráselosztást tervezzük, akkor fontos, hogy ezeket együtt, egymást erősítve kezeljük, hogy minél hatékonyabban tudjuk a forrásokat felhasználni.

Mekkora feladat ez?

Rendkívül szerteágazó feladatról beszélünk. Nagyon komplex dolog lefedni az összes területet,de pont ebből adódóan, ha együtt nézzük az egészet, akkor felmerülhetnek olyan új ötletek, új programok, amelyek más esetben nem kerültek volna a felszínre. Véleményem szerint ebből remek pluszlehetőségek adódnak.

Az elmúlt néhány évben hogyan változott a kormány energiapolitikája vagy a környezetgazdálkodási elképzelése?

Úgy gondolom, hogy a kormányzat az elmúlt években nagyon jelentős eredményeket tudott felmutatni ezen a területen. Hogy csak egy példát említsek: az Európai Unió célja, hogy 2050-re teljesen klímasemleges legyen, vagyis ne bocsásson ki több szén-dioxidot, mint amennyit el tud nyelni. Ebben a tekintetben az uniós tagállamok viszonylatában Magyarország az első egyharmadban van, ugyanis a referenciaévhez képest mi már 33 százalékkal csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ezzel szemben vannak olyan, magukat klímabajnoknak tituláló tagállamok, amelyekben nemhogy csökkent, hanem növekedett ennek a szintje.

Azt gondolom, ez a példa jól mutatja, hogy Magyarországon eddig is sok mindent sikerült megvalósítani, a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv bejelentésével és végrehajtásával pedig még inkább fókuszba kerültek a kérdésében említett területek.

Még maradjunk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésénél. Ezt hogyan tudják elérni?

Azt szeretnénk, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen Magyarországon. Ennek két alapja van. Az egyik, hogy fenntartsuk a Paksi Atomerőmű kapacitását, mint egy bázist, ami folyamatosan, biztonságosan, olcsó energiát termel, szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

A másik a megújuló energiákba történő jelentős befektetés és fejlesztés. Az a célunk, hogy a most meglévő napelem-kapacitásokat megháromszorozzuk, de ehhez feltételként a hazai energiahálózatot, a vezetékrendszert is át kell formálni.

Emellett nagyon sok forrást szeretnénk biztosítani napelemekre és a megújuló energia elterjesztésére a lakosságnak. A családi házak, lakások okosmérőkkel történő felszerelését is támogatjuk annak érdekében, hogy a lakosság jobban érzékelje és befolyásolja a fogyasztását. 

A klímavédelmi akcióterv tavaly indult el. Ön milyen állapotban vette át, illetve kell-e valamit módosítani rajta?

Az akcióterv adja meg mindannak a keretét, amiről beszélgetünk. Jelenleg a megvalósítási szakaszában vagyunk, nagyon sok jó eredményt tudunk felmutatni, és tapasztalatot is gyűjtöttünk annak kapcsán, hogyan kellene finomra hangolni az egyes programokat.

Az akcióterv első pontjai a hulladékgazdálkodást érintik. Az illegális hulladék megszüntetése több évtizedes probléma. Az egyik legnagyobb gondunk ma az újratermelődés. Ha valahol megszüntetjük az illegális hulladéklerakást, gyorsan újratermelődik, mert az emberek azt látják, hogy az adott helyről folyamatosan megoldott a hulladék elszállítása, ezért újra és újra oda rakják le. Nagyon fontos, hogy a civil szervezeteket, illetve az állampolgárokat is tudjuk mozgósítani, mert szemléletváltásra van szükség. Ezért hoztuk létre a HulladékRadar nevű applikációt, amelyet már több mint tizenháromezren letöltöttek. Az applikáción keresztül könnyedén be lehet jelenteni a közterületen talált illegális hulladékot, és a hatóságok ez alapján elszállíttatják azt. Megteremtjük a lehetőséget az illegális szemétlerakók megszüntetésére, de a szankciókon és alkalmazásukon is erősíteni kell. A februárban elfogadott törvénymódosító csomagnak köszönhetően szigorúbbá vált a szankciórendszer, illetve létrejön egy ezt felügyelő hatóság.

Az elmúlt években felerősödtek a civilek által kezdeményezett szemétgyűjtési akciók. Az állam a civilekre hagyja ezt a feladatot?

Nem, a kormány jelentős forrásokat fordított már eddig is az ország megtisztítására, tavaly 7 milliárd forint értékben írtunk ki pályázatot a Tisztítsuk meg az Országot! projekt keretében, amelynek egy részére a civil szervezetek is pályázhattak. Ebből nemcsak az említett szemétszedési akciókat lehet finanszírozni, hanem fel lehet szerelni például kamerákat. Idén a program folytatását tervezzük, amelyet szemléletformáló kampánnyal szeretnénk támogatni, hogy minél szélesebb csoportot tudjunk megszólítani, és felhívjuk a figyelmet a program céljaira. Emellett számos alkalommal került már megrendezésre civil szervezetek számára a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, amelynek idei megtartása a járványhelyzettől függ.

Az önkormányzatokat hogyan fogják tudni segíteni?

Pontosan ezt a célt szolgálja ez a pályázati program, amelyre civilek és önkormányzatok egyaránt jelentkezhettek, és jelentős támogatást biztosítunk számukra az ország megtisztítása és tisztán tartása érdekében. Emellett szükség van természetesen a civil szervezetekre is, akik a szemléletváltást tudják hatékonyan elősegíteni. Jelenleg ennek a munkának az első fázisában vagyunk, most elemezzük, illetve értékeljük az eddigi tapasztalatokat.

Úgy gondolom, hogy egy-egy tematikus héttel nem biztos, hogy a fiatalok szemléletét meg lehet változtatni. Be lehet-e ezt vinni akár az oktatásba is?

Úgy tapasztalom, a fiatalok nagyon nyitottak a környezetük megóvására. Pontosan ezt látom a kisfiamnál is az óvodában, amikor flakonokból próbálnak játékokat készíteni. Ők már megtapasztalják, hogy a PET-palack nem feltétlenül szemét, hanem akár még érték is lehet. Azt gondolom, hogy kicsiben kell elkezdeni a szemléletformálást, és nem feltétlenül színes nyomtatványok szétosztásával, hanem inkább a jó gyakorlatok, mint például a közös szemétgyűjtések bemutatásával. Ebben tudnak a helyi közösségek, civil szervezetek, önkormányzatok sokat segíteni, hogy ez ne csak egyszeri kampány legyen, hanem beépüljön a mindennapokba.

A szemét hulladéklerakóba kerül. Sikerül-e ebből a hatalmas mennyiségű szemétből valamit újrahasznosítani?

Igen, ez a célunk a hulladéktörvény módosításával is. Azt szeretnénk elérni, hogy a hulladék lerakása csak a végső megoldás legyen. Legfontosabb lépés a megelőzés, vagyis hogy egyáltalán ne termeljünk hulladékot. Ez lenne az optimális, de ez nem kivitelezhető. A következő lépés az, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsuk újra az anyagokat. Amit nem tudunk anyagában hasznosítani, abból legalább villamos-, illetve hőenergiát állítsunk elő, és ami már energia előállítására sem alkalmas, csak az kerüljön lerakásra.

Ilyen szempontból hányadik helyen áll Magyarország?

A régiós átlag szintjén vagyunk. Ezért volt szükség egy új hulladékgazdálkodási rendszer előkészítésére, ami alapjaiban, rendszerszinten kezeli a kérdést.

Az utóbbi hetekben, hónapokban eléggé felkavarta az állóvizet, hogy a Tiszán egyre gyakrabban, egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg különböző hulladékok, amelyektől aztán a magyar állam segítségével tisztul csak meg a folyó. Ukrajnával, illetve más országokkal, ahonnan szemét érkezik, sikerült-e ezzel kapcsolatban valamilyen megoldást vagy kompromisszumot találni?

Nagyon értékes erőforrásunk a víz, de az a probléma, hogy a legtöbb folyónk a szomszédos országokban ered, onnan érkezik hozzánk. Így ez egyben egy diplomáciai kihívás is. Úgy vélem, nekünk jó példával kell elöl járni, és ugyan a környező országokkal már elkezdődtek tárgyalások, eredményeket hosszabb távon tudunk majd elérni. Addig is rövid távon kezelnünk kell ezeket a sajnálatos eseményeket.

Az elmúlt egy évben, amióta a járvány kitört, a vendéglátóhelyekre nem lehet beülni enni, ami azt eredményezte, hogy megnőtt a műanyag edények, szállítóeszközök használata. Csökkenthető a műanyag eszközök száma?

Bizonyos egyszer használatos műanyagokat szeretnénk betiltani egyrészt a környezetre gyakorolt negatív hatásaik miatt, másrészt azért, mert az illegálisan a környezetbe kerülő hulladékok nagy arányát teszik ki. Ennek érdekében pályázatot írtunk ki a gyártók támogatására, hogy át tudjanak állni olyan technológiákra, amelyekkel a tiltásra kerülő egyszer használatos műanyag termékeket kiválthatjuk. 

(Borítókép: Steiner Attila. Fotó: Sóki Tamás / Index)