Április 8-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra az a bírói kezdeményezés, amelyben a Fővárosi Törvényszék három bírója indítványozta a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló kormányrendelet megsemmisítését. A Színház- és Filmművészeti Egyetem működését érintő jogszabályról az alkotmánybíráknak soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül dönteniük kell.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el azt a törvényt, amely alapítványi fenntartásba helyezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). 2020 októberében az SZFE tiltakozó hallgatói és oktatói az Alkotmánybírósághoz fordultak a modellváltó törvény megsemmisítését kérve, esetükben azonban nem köti határidő az Alkotmánybíróságot.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben az egyetemi alapítvány a kormányrendelet alapján az 1/2020. (11. 27.) számú határozatában megállapította, hogy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet fennállására tekintettel az egyetemen a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn, azok nem biztosíthatók, általa nem ellenőrizhetők.
A rendkívüli helyzettel érintett félév nem számít be a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti határidőbe, továbbá oktatási tevékenység az egyetemen nem végezhető.
Az SZFE hallgatói önkormányzata tavaly év végén a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási jogvitát kezdeményezett az egyetemi alapítvány intézkedéseivel szemben, valamint kérte, hogy a törvényszék kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását
A Fővárosi Törvényszék három közigazgatási bírójának első indítványa február 18-án, míg a kormányrendeletet támadó kezdeményezés április 8-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Az utóbbit a testület elnöke, Sulyok Tamás a hét elején, április 20-án szignálta ki az előadó alkotmánybíróra.
A dátumoknak az elintézési határidő szempontjából van jelentősége.
Az Alkotmánybíróságnak az első indítvány alapján május 19-ig nemcsak az SZFE modellváltásáról rendelkező 2020. évi LXXII. törvény alkotmányosságáról, hanem a Fővárosi Törvényszék közigazgatási tanácsa által szintén alkotmányellenesnek talált felsőoktatási törvény 94.§ (6) bekezdéséről is dönteniük kell. Ez utóbbi rendelkezés szerint a magánfelsőoktatási intézmény alapító okirata az autonómiát meghatározó törvényi szabályoktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó fogadja el az egyetem költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, ahogy a fenntartó írja ki a rektori pályázatot is.
A második bírói kezdeményezés szerint alaptörvény-ellenes a kormányrendeletből eredő azon szabályozás, amely a fenntartó részére széleskörű lehetőséget biztosít annak megállapítására, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű feltételei nem állnak fenn, vagy azok általa nem biztosíthatók, nem ellenőrizhetők. Ez a döntés
az indítványozók szerint kétséget kizáróan a felsőoktatási intézmény autonómiájának sérelmét valósítja meg.
Az indítványozók emlékeztettek a 41/2005. (X. 27.) AB határozatban megfogalmazott, az egyetemi autonómiát érintő megállapításra:
Az intézményi autonómia alapján garantált a felsőoktatási intézmény szervezeti önállósága és önigazgatáshoz való joga. Az önálló, vagyis autonóm működés úgy biztosítható, ha törvény rögzíti a felsőoktatási intézményekre vonatkozó alapvető szabályokat, s az Országgyűlés határozza meg a felsőoktatási intézmények létét és működését érintő alapvető döntéseket (létrehozás, megszüntetés, felsőoktatási intézetek központi költségvetési támogatása stb.). Az országgyűlési döntés keretében pedig a felsőoktatási intézmény belső életét, szervezetét és működését a saját maga által elfogadott intézményi szabályzat állapítja meg. Ezekről a kérdésekről tehát az Országgyűlésen és a felsőoktatási intézményeken kívül más szervek és szervezetek nem dönthetnek.
(Borítókép: Trenka Attila / Index)