Szerda este a Magyar Közlönyben jelent meg a 1186/2021. (IV. 21.)  számú kormányhatározat, amelynek a tanúsága szerint a kabinet stratégiai együttműködési megállapodást köt a kínai Fudan Egyetemmel. 

Az Orbán Viktor aláírásával megjelent utasítás szerint a kormány

felhívja a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztost, hogy – szükség szerint az általa kijelölt személy útján – gondoskodjon a Magyarország Kormánya és a Fudan Egyetem között kötendő stratégiai megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról.

Nemrég egy kiszivárgott minisztériumi dokumentumból derült ki, hogy Kína egyik elit felsőoktatási intézménye, a Fudan Egyetem a magyar fővárosban hozná létre az első külföldi campusát. Először úgy tűnt, hogy a terv kedvéért a kormány feláldozza a 8-10 ezer fősnek szánt kollégiumi negyedről, a Budapest Diákvárosról szóló elképzelést, de ezt cáfolták, a Fudan Egyetem megjelenése azonban így is éles vita tárgya a budapesti vezetés és a kormány között. Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt is megpendítette, hogy ha Diákváros nem épül fel Orbán Viktor lemondhat a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül építendő stadion álmáról. 

Kormányzati részről Palkoviics László innovációs és technológia miniszter, a stratégiai együttműködési megállapodás összehozásával megbízott kormánybiztos jelezte, hogy szívesen tárgyal Karácsony Gergely  főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel is a Fudan Egyetem budapesti campusáról, amelyért „ékszerdoboznak” számító beruházást ajánl a fővárosnak és a IX. kerületnek is. Karácsony Gergely ennek előfeltételeként azt kérte, hogy a kormány „fejezze be a titkolózást”, és hozza nyilvánosságra a kínai egyetemmel kapcsolatos összes eddigi  szerződést. Baranyi Krisztina a maga részéről helyi népszavazást akar kiírni az épületkomplexum fogadásáról. 

A budapesti vezetés köreiben az vágta ki a biztosítékot, hogy a kiszivárgott ITM-es dokumentum szerint a Fudan Egyetem budapesti campusa 540-580 milliárd forintba kerülne, jelentős részben  kínai hitelből finanszíroznák, a  kivitelezést a világ legnagyobb építőipari cégére, a kínai állami építőmérnöki vállalatra bíznák. Ami a jogi szabályozást illeti, a dokumentumban szerepel, hogy 

szükséges elérni azt  a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le. 

Bár a shanghaji székhelyű A Fudan Egyetem rendre az élen végez a világ elit felsőoktatási intézményeinek a rangsorában ( a QS World University Rankings 2021-es  listáján  például a 34.) , de sokan vádolják azzal, hogy a Kínai Kommunista Párt befolyásszerzésre és kémkedésre használja. Statútumába 2019 decemberében írták bele, hogy lojális a kínai államhatalomhoz, ami ellen a diákok egy része is  tüntetett.  Egyébként az oktatóinak és hallgatóinak egynegyede  kommunista párttag.