A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a Facebook-oldalán foglalta össze aggályait az oltási igazolványok birtokosait megillető kedvezményekről. A jogvédők egyenesen alaptörvény-ellenesnek tartják a kormány tervezett intézkedését:

A kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni

– áll a közleményben. Továbbá az alábbi aggályaikat is kifejtették:

Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája, és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes.

Lapunknak Gervai Nóra egészségügyi szakjogász fejtette ki a védettségi igazolásokkal kapcsolatos aggályait. A szakember szerint egyrészt létezik egy időbeli különbségtétel, így a védettségi kártyát, függetlenül attól, hogy pontos ismeretünk lenne a vakcinák hatásosságának időtartamáról, a beoltottaknak határozatlan időre adják ki, míg a betegségen átesettek számára fél évre.

Emellett pedig kérdéseket vet fel az is, hogy azok esetében, akik saját maguk igazolják, hogy a betegségen átestek, azoknak a kártya kiváltása pénzbe kerül. A védettségi igazolással kapcsolatban szerinte az is probléma, hogy már az első oltást követő nyolc napon belül postázzák, ami hamis biztonságérzetet ad a beoltottaknak.

Még akkor is probléma mindez, ha az oltások túlnyomó része már az első beadás után pár héten belül egy bizonyos fokú védettséget biztosít, hiszen majdnem az összes, hazánkban forgalomban lévő védőoltást két dózisban kell beadni, és csak ezután pár héttel fejtik ki maximálisan a védőhatásukat.

Az alapjogok korlátozásának azonban van egy kritériumrendszere, így az csak jogos cél érdekében történhet. Ilyen jogos cél lehet a közegészség védelme, illetve az ország gazdasági jóléte. A szakértő szerint a jogos cél nyilvánvalóan megvan, de ezenfelül – ahogyan a jogász az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatára utalt – az alapjogokat korlátozó intézkedéseknek szükségességi és arányossági követelményeknek is meg kell felelniük. A szükségesség azt jelenti, hogy létezik egy olyan kényszerítő erejű társadalmi igény, ami miatt az alapjog korlátozása szükséges, az arányosság feltétele pedig az, hogy csak a legkevésbé korlátozó módon lehet az alapjogainkat szűkíteni.

Gervai Nóra szerint diszkriminációt valósíthatna meg az, ha a védettségi igazolások többletjogosítványokat hordoznának, addig mindenképp, amíg az oltást felvenni kívánók teljes köre nem kapta meg a vakcinát. Ha azonban ez a kör – vagyis a KSH jelenlegi adatai szerint a népesség 60 százaléka – beoltatta magát, akkor elértünk egy olyan átoltottsági szintet, ami fölött erre a rendszerre közegészségügyi indokból nincs szükség. Eddig az időpontig pedig a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedések, támogatások, munkavállalót és munkáltatót védő szabályok – például a táppénzszabályok átgondolása – kiválthatják a védettségi igazolás bizonytalan rendszerét.