A „csengeri örökösnő” P. Mária vádlott meghallgatásával folytatódott tegnap a mátészalkai járásbíróságon az a büntetőper, amelyben kulcsszerepet kaphat Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere is, a bíróság – ha a védelem fenntartja indítványát – később dönt a politikus meghallgatásáról.

P. Mária vádlott vallomása szerint nem tartja magát bűnösnek, azt mondta: hisz az öröksége létezésében, ám ha nincs, őt is becsapták.

A Telex.hu helyszíni tudósítása szerint P. Mária a mai tárgyaláson is ártatlannak vallotta magát az ügyben, azt mondta, hogy senkit nem tévesztett meg, és senkit nem tartott tévedésben. Vallomásában többször elhangzott Kósa Lajos neve, P. Mária egyebek mellett azt állította, hogy közös svájci útjukon a politikus szállodáját is ő fizette.

P. Mária ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint 20 embertől 780 millió forintot kért kölcsön a hatalmas apai örökség felszabadításának költségeire.

P. Mária a februárban tartott előkészítő tárgyaláson nem fogadta el Mátészalkai Járási Ügyészség ajánlatát, hogy ha beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyalás jogáról, akkor a büntetése 10 év szabadságvesztés és 10 év közügyektől való eltiltás, ám a csengeri örökösnő inkább a büntetőpert választotta.

Kósa Lajos a P. Mária büntetőperéről szóló korábbi sajtóhírek kapcsán ez év február 28-án kiadott közleményben megismételte korábbi állítását az ügyben játszott szerepéről: „semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan. Minden eszközt igénybe veszek az engem ért sérelmek orvoslására. A bírósági eljárás lezárásáig nem nyilatkozom az ügyről. Kósa Lajos, országgyűlési képviselő”

P. Mária (korábban Sz. Gáborné) 1300 milliárd forintos mesés örökségének története a 2018-as választási kampányban vált közismertté azáltal, hogy kiderült, közjegyzői okiratok születtek arról, hogy az örökösnő számára befektetési tanácsadást vállalt Kósa Lajos politikus. Kósa Lajos elismerte a dokumentumok valódiságát, ugyanakkor csalónak nevezte a nőt, saját magát pedig a csalás áldozatának.

Amint arról korábban részletesen beszámoltunk, a botrányt a Magyar Nemzet robbantotta ki, még 2018. március elején, amikor cikksorozatban hozott nyilvánosságra néhány, közjegyző által hitelesített szerződést, amely a csengeri Sz. Gáborné és Kósa Lajos országgyűlési képviselő között jött létre. Kósa Lajos még 2013. január végén arra vállalkozott magánjogi szerződésbe foglaltan, hogy több mint 4,3 milliárd euróért államkötvényt vásárol M. Mária képviseletében. Az 1300 milliárd forintnyi összeg M. Mária öröksége lett volna.

Kósa Lajos és az örökösnő 2013. szeptember 26-án közjegyző előtt – egyebek mellett – okiratba foglalta, hogy a nő 2 633 445 eurót ajándékoz Kósa Lajos édesanyjának. Ebben a dokumentumban azt állítja magáról a csengeri örökös, hogy a kisrepülőket üzemeltető svájci Altenrhein Aviation AG résztulajdonosa, és jogot ad Kósa Lajosnak, valamint Czakó Jánosnak, hogy a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján képviseljék őt.

2015. január 12-én okirat készül arról is, hogy a nő meghatalmazza Kósa Lajost, hogy az általa tulajdonolt, Crédit Industriel et Commercial párizsi bank által kibocsátott részvények felett rendelkezzen, de azokat nem adhatja el, és az osztalék sem az övé.

Kósa Lajos és a megbízója 2015. február 2-án közjegyző előtt ismét okiratba foglalják a már említett pénzkezelési megbízást, belefoglalva, hogy április 30-ig meg kell kezdődnie a tranzakciónak.

Kósa már az első cikk megjelenése napján szélhámosnak nevezte a csengeri nőt, akiről elmondása szerint már 2016-ban sejtette, hogy szélhámos.

Ezután a Magyar Nemzet újabb cikket közölt az ügyről, amelyből kiderült, hogy nemcsak kötvényvásárlásra szóló megbízási szerződést kötött Kósa a közjegyzőnél, hanem egy olyan szerződést is kötöttek a csengeri nő örökségére, amelyben M. Mária 800 millió forintot akar ajándékozni Kósa Lajos édesanyjának.

A Nemzeti Nyomozó Iroda már az első cikk megjelenése után nyomozást indított ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával. Felhívást is közzétettek, azt írták, hogy várják azok jelentkezését, akiktől a csengeri nő a németországi örökséghez való hozzájutás ürügyén az elmúlt évek során kölcsönt kért és kapott.

A csengeri örökösnő később külföldre távozott, a svájci hatóságok nemzetközi elfogatóparancs alapján 2018. április 27-én fogták el, kiadatási őrizetbe került, majd 2018. szeptember 4-én Zürichben adták át a magyar hatóságnak, hazaszállítása után előzetes letartóztatásba került.

Szeptember 20-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály kezdte meg kihallgatását.

2018. október végén a Mátészalkai Járásbíróság hosszabbította meg Sz. Gáborné előzetes letartóztatását 2019. január 7-ig.

2018 decemberében már tíz hónapja tartott a nyomozás, amikor házkutatást tartottak az örökösnő és gyerekei otthonában, és zárolták a gyanúsított vagyonát is.

2019. június 21-én Sz. Gáborné házi őrizetbe került.

2020. augusztus 5-én ismét elrendelte a Mátészalkai Bíróság a csengeri örökösnő letartóztatását.

2020. november végén a Mátészalkai Járási Ügyészség emelt vádat P. Mária ellen húsz rendbeli csalás miatt.

Az ügyészség szerint a vádlott elhitette a sértettekkel, hogy a külföldön örökölt vagyonhoz kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta- és forintbetétek, értékpapírok és drága ingatlanok tartoznak, melyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, illetve bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie a pénzintézeteknél.

A csaláshoz – az ügyészség közleménye szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben titoktartást vállaltak a sértettek. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amiben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket a vádlott készítette.

A sértetteknek okozott kár 1 millió 400 ezer forinttól 378 millió forintig terjedt, ebből csupán 3 millió 950 ezer forint kár térült meg.