A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő Csalán úti villában tarthatatlan körülmények alakultak ki az évek során, ezzel indokolta a világhírű zeneszerző rokona és jogutódja az elkeseredett lépését.
Bartók Béla születésének 140. évfordulója, vagyis 2021. március 25. után néhány nappal telt be a pohár. Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogörököse, ekkor döntött úgy, hogy Bartók Béla hagyatékának, bútorainak és személyes tárgyainak védelme érdekében, azokat a letétből visszaveszi, és elszállítja az emlékházból – derült ki a lapunkhoz eljuttatott feljegyzésből.
A budai, Csalán úton álló villában 1932-től 1940-ig élt Bartók Béla a családjával. A házat csak bérelték, nem volt a tulajdonukban. 1940. október 12-én Bartók Béla és Pásztory Ditta innen indult el Amerikába, ahonnan a művész halála miatt már nem térhettek vissza. Ifjabb Bartók Bélára bízták a Csalán úti lakás bérletének fenntartását, ez azonban a háborús viszonyok között 1941-ben lehetetlenné vált, így a bútorokat és személyes tárgyakat egy raktárban helyeztette el.
1981-ben, a Fővárosi Tanács kezdeményezésére a Csalán úti villából Bartók Béla Emlékházat alakítottak ki. Vásárhelyi Gábor keresztapja, ifjabb Bartók Béla ezt akkori értéken 2 millió forinttal támogatta. Azt remélte, hogy a tárgyak és bútorok végre visszakerülhetnek eredeti helyükre, hogy a nagyközönség láthassa azokat. Végül csak egy szobát rendeztek be az eredetihez közeli állapotban, és a bútorok őrzésének feladatát sem vették át.
A Fővárosi Önkormányzatnak tett adományként Vásárhelyi Gábor 2005 áprilisától 2006. március 25-ig (Bartók Béla 125 éves születési évfordulójára) belsőépítész iparművész feleségével közösen az egész épületet rekonstruáltatta, majd berendeztek egy, a villa helyiségeit kitöltő kiállítást, amelyhez ekkor kerültek vissza Bartók Béla bútorai és személyes tárgyai, melyeket ingyenes letétben helyezett el.
A problémák sorát egy molytámadás nyitotta. A Bartók Béla Emlékházban egy tervezett televíziós forgatás világított rá arra, hogy szinte nem is lehetett felvételeket készíteni, annyi moly repkedett a bútorok, szőttesek és szőnyegek között. Azonban nemcsak a szőnyegeket, de Bartók Béla Bösendorfer-zongorájának filcezetét is megrágták a rovarok, ezért azt is restauráltatni kellett.
2016-ban derült ki, hogy ha esik, akkor a csatornán átbukó víz áztatja a falakat, a feltáskásodott vakolat a mai napig látható. A bútorok feletti födémet a padlástéri radiátor csövéből kifolyó víz áztatja, a kiállítótérben a falakon, a bútorok és szőttesek mellett több helyen penész jelent meg, és a párologtatók fedele is penészes volt. A falak nedvességtartalma a vizsgálatok szerint néhol 90 százalék feletti értéket mutatott, ráadásul ezeket a problémákat Vásárhelyi Gábornak kellett minden alkalommal jelezni, mert a ház alkalmazottai észre sem vették.
A jogörökös szerint a fent jelzett problémák már régen a tárgyak biztonságát veszélyeztették. A vállalhatatlan körülményekről ugyan az elmúlt majd fél évben, írásban tájékoztatta a ház vezetőjét, és e levelezést minden alkalommal a fenntartó Fővárosi Önkormányzat illetékes főosztályvezetőjének is megküldte, ám a fenntartó válaszra sem méltatta.
Minderre tekintettel a letét tárgyait ideiglenesen visszavette, így
a szocializmus évtizedeit követően Bartók Béla bútorai és tárgyai, immár másodszor is, egy biztonságos raktárba kerültek, elzárva Bartók tisztelői és a zenebarát érdeklődők szemei elől. A Bartók Béla Emlékház így vált kiállítási helyszínből rendezvénytérré.
Lapunk kérdésére az örökös azt mondta, hogy évek óta kérik a kormányt, hogy az emlékház kerüljön végre a Zeneakadémia kezelésébe. Szavai szerint ez így lenne logikus, hiszen a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és a Liszt Ferenc Múzeum is – mint lakásmúzeumok – hozzájuk tartoznak.
Ezt már Farkas Zoltán, az emlékház igazgatója teszi hozzá. Véleménye szerint Vásárhelyi Gábor megállapításai túlzók, kommunikációja pedig összemos dolgokat. A hivatkozott molytámadás még 2014-ben történt (akkor nem ő volt az igazgató), a szőtteseket már akkor elvitte, és azóta sem hozta vissza. A penészesedés idén januárban, az egyik emlékszoba sarkánál jelent meg apró foltok formájában. Ennek tüneti kezelése megtörtént, egyébként a Vásárhelyi Gábor által megrendelt technológiával és kivitelezővel, de a közvetlenül érintett textíliák és bútorok ekkor távoztak. A fenntartó, illetve a ház gazdasági ügyeit intéző Budapesti Történeti Múzeum ugyan megtette az állagmegóvó lépéseket, csak nem abban a tempóban, ahogy azt az örökös elvárhatónak tartotta. A bútorok elszállítása előtt nem sokkal Vásárhelyi Gábor egy légtisztító, csírátlanító berendezést is beszerzett, majd kérésére a ház később ennek a berendezésnek a legmodernebb változatát is megvette.
Ekkor azonban már a bizalom visszavonhatatlanul megingott, és még a hagyaték ott lévő darabjait is elvitte.
Bár a jogutód a letéti tárgyak visszavételét veszélyeztetettségükkel indokolja, az igazgató gyanúja szerint a döntés valódi oka az volt, hogy nem ért egyet az intézmény saját jövőképével és a kiállítás fejlesztésével. A most előállt helyzetben nem jelent vigaszt az sem, hogy a házra már elkészült a felújítási terv, a kivitelezésre pedig 2021-ben sor kerül. A háznak az előadó-művészet a fő tevékenysége, ezért most a hangsúly a múzeumi részről a hangversenyekre, koncertekre tevődik át – mondja Farkas Zoltán.
Az eset érdekessége, hogy épp a mai napon járt a helyszínen a fenntartó részéről Gy. Németh Erzsébet, kulturális főpolgármester-helyettes, és a Fővárosi Önkormányzat szakemberei, akivel a jövőt illető kérdéseket tekintették át. A végső konklúzió szerint, ha nincs lehetőség a hagyaték kiállítására a Bartók Béla Emlékházban, akkor is egy modern, a világhíres zeneszerző művészetét bemutató kiállítást kell létrehozni.
(Borítókép: Az első Bartók Világverseny és Fesztivál nemzetközi zsűrijének tagjai a budapesti Bartók Emlékházban, jobbról Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogörököse (j2) 2017. szeptember 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)