A koronavírus-járvány időszakában az önkormányzati szakasz nagyon megnyújtja a hagyatéki ügyek intézését – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az Indexnek. Ez a szakasz a korábbi három hónapról több helyütt hat hónapra nőtt. A kamarai vezető szerint nem érzékelhető, hogy a járvány hatására többen végrendelkeznének a közjegyzőknél.
Mennyiben változott a közjegyzői eljárás a koronavírus-járvány alatt?
Nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus-járvány sokkolta a társadalmat, szinte minden leállt, vagy legalábbis nagyon lelassult a normális működés. Tavaly március közepétől szélsőségesen visszaesett a közjegyzői irodák forgalma, és június közepéig nem is történt változás. Ebben a nehéz időszakban a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek segítették a közjegyzői eljárásokat és az ügyfeleket. Például rendelet született arról, hogy hogyan kell helyettesíteni egy közjegyzőt, ha betegség miatt kiesik a munkából, illetve lehetővé tették, hogy a közjegyző videókonferencia keretében olvassa fel az okiratot a feleknek, akiknek így csak a dokumentum aláírása miatt kellett bejönniük az irodába. Olyan átmeneti intézkedéseket vezettek be emellett, amelyek segítették a hagyatéki ügyek lefolytatását, mivelhogy nem lehetett kitűzni a hagyatéki tárgyalásokat. Nem járványos helyzetben, „békeidőben”, ha az elhunyt végintézkedett, kötelező volt hagyatéki tárgyalást tartani, de a veszélyhelyzetben a tárgyalást az ügyfél írásbeli, a hagyatékátadó végzés megküldött tervezetét elfogadó nyilatkozatával ki lehetett váltani.
A szigorított védekezés időtartama alatt, amely idén március 8-tól április 19-ig tartott, nem lehetett új hagyatéki tárgyalást kitűzni, és a már kitűzötteket is videókonferencia keretében kellett megtartani, ha annak feltételei egyébként fennálltak. Emiatt mekkora restancia halmozódott fel?
Néhány közjegyzőnél elég nagy. A szigorított védekezés alatt ugyanis kétféleképpen lehetett átadni a hagyatékot: tárgyaláson kívül, ha a felek nem vitatták a végrendeletet, illetve videókonferencia keretében. Megjegyzem: a videókonferencia keretében történő átadásnak pozitív volt a visszhangja, a közjegyzők rendkívül sajnálták, hogy április 19-ével véget ért a jogszabály hatálya.
Ma már nincs lehetőség videókonferencia keretében átadni a hagyatékot?
Nincs.
Hány hagyatéki ügyet fejeztek be idén a közjegyzők? Mit mutatnak a számok?
Idén januárban 10 038, februárban 11 375, márciusban pedig 10 920 hagyatéki ügyet fejeztek be a közjegyzők.
Ha azt vesszük, hogy Magyarországon az elmúlt években átlagosan 120 ezer volt az elhalálozások száma, akkor azt is mondhatjuk, hogy nem nőtt jelentősen a közjegyzőknél befejezett hagyatéki ügyek száma.
Azokban az esetekben viszont, amelyekben a felek vitatták a végrendeletet, vagy nem voltak meg az eszközeik videókonferencia tartásának, vagy bármilyen emocionális okból nem akartak együttműködni, azokat az eljárásokat el kellett halasztani. Ezeknek az ügyeknek a kitűzése ezekben a hetekben kezdődött meg.
És magának a járványnak van-e valamilyen hatása a hagyatéki ügyintézésre? Mennyire nőtt meg az ügyforgalom?
Nem mindenki tudja, de a hagyatéki eljárás a helyileg illetékes önkormányzatnál kezdődik, és nem a közjegyzőnél. Sajnos előfordul, akárcsak egy Maupassant-novellában, hogy haldoklik valaki, és már nézik, hová rejtette a pénzét. Még ki sem hűlt a holttest, de már hívnak minket. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakasza három-hat hónapig tart. Korábban három hónap alatt befejeződött, de amióta home office-ban dolgoznak az önkormányzati előadók, az eljárás lelassult.
Ha jól értem, az utóbbi időben a hagyatéki ügyek nem is a közjegyzőknél, hanem jóval inkább az önkormányzatoknál tornyosultak fel.
Igen, ez így van. De vannak kivételek. Például itt, a Ferencvárosban, ahol én vagyok közjegyző, abszolút naprakészek. Néhány más fővárosi kerületben viszont nagyon lassan érkeznek az ügyek. Egy konkrét példa:
az örökhagyó tavaly szeptember 20-án halt meg, és csak áprilisban érkezett meg a hagyatéki ügy a közjegyzőhöz.
Vagyis ebben a járványos időszakban nagyon megnyújtja az önkormányzati szakasz az ügyintézést.
Érezhető-e többlethalálozás a hagyatéki statisztikában?
Ezt csak akkor látjuk majd, amikor elkészítjük a 2021-es statisztikát. Mint említettem, évente átlagosan 120 ezren halnak meg Magyarországon, és ehhez a számhoz viszonyítva tudjuk majd megmérni, mennyivel nőtt az elhunytak száma.
Mikor nincs hagyatéki eljárás?
Az önkormányzatnál csak akkor fejeződik be a hagyatéki ügy, ha nincs hagyaték. Sokszor az örökhagyó még életében elajándékozza az ingatlanát és ingóságait a gyermekeinek. Márpedig ha nincs ingatlan, nincs gépjármű, csak pénzforgalmi számla, amelyen van halál esetére szóló kedvezményezettnevezés, akkor nincs hagyatéki eljárás.
Nőtt-e a végrendeletek száma a koronavírus-járvány alatt?
Nem lehet érzékelni, hogy a járvány hatására többen végrendelkeznének a közjegyzőknél, azaz a pandémia nem növelte a végrendelkezési kedvet. Ugyanakkor
a végintézkedések számának növekedése több éves tendencia, ami azt mutatja, hogy Magyarországon elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra.
Azt pedig, hogy magánvégrendeletből több készül-e manapság, mint általában, ahogy az esetleges többlethalálozásnál is mondtam, csak később, a hagyatéki ügyekből látjuk majd.
A végrendeletek adatait a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában őrzik. Mire jó ez a nyilvántartás?
A Végrendeletek Országos Nyilvántartása az okiratba foglalt és a letétbe helyezett végintézkedések központi, elektronikus nyilvántartása, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. A közjegyző – az ügyfelek tájékoztatása mellett, de akaratuk ellenére is – köteles bejegyezni a nyilvántartásba az általa készített végintézkedéseket (a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást és az öröklésről való lemondást), a nála nyílt vagy zárt letétbe helyezett végrendeletet és azok módosítását, visszavonását vagy visszavételét. A nyilvántartásnak a hagyatéki eljárásban is jelentősége van, hiszen
a közjegyző a hagyatéki ügyirat iktatásával egyidejűleg köteles lekérdezni a rendszert, hogy az örökhagyónak van-e a nyilvántartásba felvett végintézkedése.
Pozitív válasz esetén megkeresi az azt őrző közjegyzőt, ügyvédet, hogy a végintézkedés egy példányát a hagyatéki irathoz csatolja. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi végrendeleti nyilvántartás is létezik. Az ARERT, a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózatának Egyesülete a határon átnyúló öröklési ügyekben nyújt segítséget. Például ha egy olyan örökhagyó halt meg Magyarországon, aki Belgiumban vagy Németországban végrendelkezett, akkor az ARERT-rendszerből lehívható, kinél van a végrendelet.
Említette, hogy kultúrája van a végrendelkezésnek. Melyik volt a legemlékezetesebb ilyen ügye?
Sokszor mondom az ügyfeleimnek, hogy senki nem hal meg azért, mert van végrendelete, de meghal akkor is, ha nincsen. Volt egy ügyfelem, akinek hónapokig készült a végrendelete, elrendezett mindent, ahogy szerette volna, aláírta, aztán másnap meghalt. Ez megrendítő, de egyben felemelő ügy volt.
Tóth Ádám (1965) 1990-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1992-ben jogi szakvizsgát tett. 1990–1993-ig alkotmánybírói titkár, 1993–1998-ig Bókai Judit közjegyző irodájában közjegyzőhelyettes. 1997-től a Közjegyzők Közlönye főszerkesztője. 1998-tól közjegyző Ferencvárosban. 2001–2004 között a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökségi tagja, fegyelmi vizsgáló. 2004 óta a Közjegyzők Nemzetközi Uniója (UINL) állandó tanácsának tagja. 2004–2007 között a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, 2007 óta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. 2021-ben egy évig a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) elnöke.
(Borítókép: Huszti István / Index)