A védett körbe a felsőfokú oktatás mellett bekerült a kommunikációs szektorhoz tartozó kiadói tevékenység, a film, videó- és televízióműsor gyártása mellett a hangfelvételek kiadása, a műsorösszeállítás és a műsorszolgáltatás is, vagyis gyakorlatilag a teljes médiapiacot érinti az új szabály.

A rendelet rögzíti, hogy az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek minősül államérdeknek.

Vagyis eszerint a rendelet célja a kommunikációs szektor működőképességének és a működéséhez szükséges berendezések biztonságának megőrzése, amit a jogalkotó a tulajdonosi viszonyok feletti őrködéssel kíván megoldani, nem pedig azzal, hogy a központi költségvetésből támogatást nyújt a kieső reklámbevételek miatt nehéz gazdasági helyzetbe került, a pandémia idején fontos közszolgálati tevékenységet ellátó sajtó támogatásával.

A rendeletmódosítás eredményeként Palkovics László innovációs miniszter jóváhagyásával lehet új cégközi szerződéseket kötni a 350 millió forintnál nagyobb, illetve összeghatártól függetlenül a vásárolt cég értékének 10 százalékánál nagyobb tulajdonra adásvételi szerződést kötni. Ezeket az ügyleteket be kell jelenteni a miniszternek. Ha a szerződő felek ezt elmulasztják, komoly bírságra számíthatnak, ami minimum a cég éves nettó árbevételének egy százaléka, maximum a szerződéses vásárlási érték duplája lehet.

A rendelet célja, hogy a kormány ellenőrizni tudja a tulajdonosi változásokat a veszélyhelyzetre alapozva a „nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdekből” védett ágazatban azért, hogy megakadályozza a nem kívánt külföldi tulajdonszerzéseket. A miniszter feladata és joga, amely december végéig szól, hogy megállapítsa, sérti-e az államérdeket egy-egy külföldi befektető résztulajdon-szerzése egy-egy médiacégben.