Tucatnyi törvénymódosításról szólt a pénteki parlamenti vita, melyek közé az ellenzék szerint érdemi változtatásokat rejtettek el a technikai módosításokként aposztrofált előterjesztésekben. A magánkézben lévő közokiratok helyzetének rendezésétől kezdve a webes vetőmagkereskedelem ellenőrzésén át az Eximbank külföldi finanszírozási lehetőségeiről is szó volt.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításának vitájával kezdte meg tavaszi ülésszakának pénteki ülését az Országgyűlés.
A módosítás beterjesztője, a fideszes Kósa Lajos elmondta: Magyarország viharos történelme miatt akár több tízezer közokirat lehet magánkézben. Azt javasolta, hogy tegyék lehetővé a jelentőséggel bíró, értékes iratok előkerülését, miközben elismerik magántulajdoni jellegüket. Ezt úgy érnék el, hogy ha valakinek ilyen irat van a birtokában, beadhatná a levéltárba, amely ha védettség alá veszik a dokumentumot és a tulajdonos elidegeníti, a levéltárnak legyen elővásárlási joga.
A javaslat célja tehát az, hogy biztosítsa a magánszemélyekhez került fontos iratok helyzetének rendezését, fennmaradását – tette hozzá Dunai Mónika fideszes képviselő.
Ha már közokiratok, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár indítványozta az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) fejlesztését a jogalkotási folyamat hatékonyabbá válása érdekében. Mint mondta, az érintett köziratok teljes életútja, kezelése ezen szakrendszeren belül valósulhat meg, egyszerűsített módon, illetve elektronikus úton történő levéltári megőrzésük is lehetővé válik a jövő kutatói számára.
A változás szele a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényt is elérte. Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára kifejtette: a törvénymódosítás részben a hazai vállalatok külföldi befektetéseinek segítését szolgálná, azaz egy befektetés akkor is finanszírozható legyen, ha nem belföldi szervezet, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg. A módosítással változnának a központi költségvetés felé az elszámolás feltételei.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a vitában azt nehezményezte, hogy egy válságidőszak „kellős közepén″ az Eximbank például mongol munkahelyteremtési befektetést támogat. Mellette az MSZP-s Varga László kétségének adott hangot afelől, hogy bármilyen, az Eximbankot érintő javaslat valóban magyar kis- és közepes vállalkozások számára teremt exportpiacot.
És ha már munkahelyek, az agrártárgyú törvények módosításáról is szólt a vita. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: 23 apró, technikai módosítást tartalmaz a beterjesztett törvényjavaslat, ezek között szerepel a vetőmagtörvény módosítása, amely megteremtené a jogi hátteret az internetes vetőmagértékesítés ellenőrzéséhez.
Érdekesség, hogy a javaslat szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) venné át Magyarország teljes területen a repülésmeteorológiai tevékenységet, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is a HungaroControl helyett.
Szó esett a termőföld védelméről szóló törvény módosításáról, aminek keretében Farkas Sándor hozzáfűzte: az elmúlt 30 évben több százezer hektár termőterület veszett el az országos kataszterből, mert más célra használták azokat.
A maradék termőföld pedig úgy tűnik, nagyobb védelemre szorul, a törvénymódosítással ugyanis
emelkedne a termelők hozzájárulása a kárenyhítési alaphoz, hektáronként 1000-1500 forinttal.
Erre azért van szükség, mert az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárás miatt a kárenyhítési alap forráshiányossá válhat, amint történt az 2020-ban is – magyarázta Farkas Sándor az MTI összefoglalója szerint. Az államtitkár egyébként az általános vita végén beszámolt arról is, hogy a tárca saját nemesítési programot is indít az időjárási károknak leginkább kitett növénykultúrák – többek között a kajszibarack – esetében.
A távirati iroda tudósítása szerint az agrártárgyú „salátatörvény" váltotta ki leginkább az ellenzéki képviselők nemtetszését, Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka például „barokkos túlzásnak″ nevezte, hogy csak jogharmonizációs vagy technikai módosítások lennének a javaslatban. A jobbikos Magyar Zoltán pedig sérelmezte, hogy érdemi javaslatokat is elrejtettek a technikai változtatások között. Ennek részeként Magyar Zoltán kifogásolta, hogy szerinte az agrárkamara újabb és újabb jogosítványokat kap, és jogköreinek bővítésével szinte állam lesz az államban.
Az MSZP vezérszónoka Varga László az agrár-kárenyhítési alap díjemelése mellett azt kifogásolta többek között, hogy az erdőkre vonatkozó szabályok módosításával ma erdőnek minősülő földek kerülhetnek ki a törvény hatálya alól. Az LMP részéről Schmuck Erzsébet azt emelte ki az általános vitában, hogy ugyan zöldpártként
támogatják a napelemek létesítését, de nem termőföldeken – még ha gyenge adottságú tábláról van is szó – , amelynek engedélyezésén most könnyít a javaslat.
Amit egyébként Czerván György fideszes képviselő (korábbi agrárállamtitkár) szintén inkább barnamezős beruházásként látna szívesen. Hozzászólásában egyetlen kivételt tartott elfogadhatónak, méghozzá ha maga a tulajdonos hoz létre saját földjén kis kapacitású erőműparkot.
Húsz év után újraírják az ingatlannyilvántartással kapcsolatos szabályokat, az eddig papíralapú rendszer digitalizálásától a rendszer hatékonyabbá válását, az ügyintézés gyorsítását, egyszerűsítését, az ügyfelek terheinek csökkentését várják, valamint azt, csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje. Példának okáért egy adásvételt követően a tulajdonosváltozás pár órán belül megjelenhet a tulajdoni lapon. Emellett így az új rendszer összekapcsolható lesz az állam más közhiteles nyilvántartásaival.
Expozéjában György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kijelentette:
az ingatlannyilvántartás Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb vagyonnyilvántartása,
amely 19 millió tulajdoni lapon tárolja az országban található földrészletek és egyéb önálló ingatlanok adatait, tulajdonosait, egyéb jelentős jogokat és tényeket.
Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka azt bírálta, hogy előfordulhat, hogy az automatikus eljárásban nem lesznek elegendőek az általános garanciák, a külföldön aláírt szerződések hazai közjegyzői hitelesítése pedig pluszköltséget jelent majd az érintetteknek. A közhiteles adatbázisok összekapcsolhatósága kapcsán kidolgozatlannak tartotta a részleteket.
Varga László (MSZP) a rendszer céljának méltatása mellett aggályait fejezte ki amiatt, hogy az új szabályok korlátozzák a nyilvántartás nyilvánosságát, ráadásul egyelőre nem ismertek a lekérdezés keretei, amelyeket egy később megalkotandó kormányrendelet határoz majd meg.
Sebián-Petrovszki László a DK részéről többek közt azt kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná majd meg a nyilvántartható adatok körét. Szerinte a szövegből levezethető, hogy egy esetleges kormányváltás után visszacsinálhatatlanná válnának a most zajló ingatlanadományozások, ugyanakkor személyes adatok is szerepelnek a bárki által kikérhető információk között.
A vita lezárása után György István azt hangsúlyozta: a módosítással a földhivatali eljárások 30-35 százaléka automatikussá válik, ami jelentősen lerövidíti az ügyintézés idejét. Visszautasította a "kormányzati sandaságokra" vonatkozó ellenzéki felvetéseket, mondván szakmai alapon készítették elő a tervezetet, és igyekeztek egyensúlyt teremteni az ingatlanforgalom biztonságát szolgáló nyilvánosság és az információk védelme között.
Szintén az állam digitális működésének elősegítését célozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő törvénycsomag. Ez többek között az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer bevezetésével lehetővé teszi majd, hogy az elektronikus aláírópadon tett kézjegy a digitális dokumentumra kerülhessen – mondta György István, a Miniszterelnökség államtitkára. További innovatív megoldásként említette egyes informatikai hálózatok felmenő rendszerben való összekapcsolását és az építőipar foglalkoztatási viszonyainak fehérítését szolgáló rendszer kiépítését. Az indítvány
létrehozza a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszert, illetve az annak részeként működő építőipari monitoring rendszert, ami az üvegkapu nevet kapta.
Az üvegkapu az építési munkaterületre való be és kilépések adatait rögzíti majd – derült ki az általános vitában.
Az üvegkapuval kapcsolatos aggályok azonban egyre szaporodtak az ellenzéki felszólalásokkal. Magyar Zoltán (Jobbik) a túlzott adminisztrációs kötelzettségeket emlegette, Varga Zoltán (MSZP) és Sebián-Petrovszki László (DK) is adatvédelmi aggályokat emlegetett annak kapcsán, hogy a rendszer valós időben figyeli majd az építőipari dolgozókat.
György István szerint mindez csak minimális adminisztrációval jár, miközben a dolgozók biztonságát is szolgálja.
Akadt azért olyan tervezet is, amelyet komolyabb vita nélkül támogathatónak talált mind a kormányoldal, mind az ellenzék. A Tapolczai Gergely fideszes képviselő által előterjesztett fogyatékosok jogairól szóló javaslat egyrészt a vakvezető kutyakiképzést segíti, másrészt pedig a jelnyelvi törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok képzési követelményeit.
Továbbá a módosítás javaslatot tesz arra is, hogy az igénybe vehető jeltolmácsolási keretek emelkedjenek az óvodáktól az egyetemekig, de akár a munkavállalók számára is. Ez elősegítené a hallássérültek iskolázottabbá válását – hangsúlyozta Tapolczai Gergely. A legkomolyabb kritikát Varga László (MSZP) fogalmazta meg, mondván, korábban is léphetett volna a kormány az ügyben, és egyúttal egyes intézkedések hatályba lépésének 2022-ről és 2023-ről való előbbre hozását sürgette. Az általános vita lezárásakor az előterjesztő, miután köszönetet mondott minden frakció támogatásáért kiemelte, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége most is biztosít ingyenes jelnyelvi tanfolyamot az érintett gyermekek szüleinek, a hatályba lépés pedig az érdekvédelmi szervezetekkel közösen lett meghatározva a jelnyelvi tolmács képzéshez igazítva.