Kevés a hagyatéki ügyintéző, több az elvégzendő feladat, miközben a földhivatalok a TakarNet rendszer rendbetételére hivatkozva évtizedekkel ezelőtt elhunyt jogosultak ügyeiben kezdeményeznek hagyatéki eljárásokat az önkormányzatoknál.
Nagy visszhangot váltott ki olvasóink, de az önkormányzati hagyatéki ügyintézők körében is az április 29-én megjelent, Elhúzódnak a hagyatéki ügyek a koronavírus-járványban című interjúnk, amelyet Tóth Ádámmal, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével készítettünk. A kamarai vezető a beszélgetés során többek között kijelentette:
Nem mindenki tudja, de a hagyatéki eljárás a helyileg illetékes önkormányzatnál kezdődik, és nem a közjegyzőnél. [...] A hagyatéki eljárás önkormányzati szakasza három–hat hónapig tart. Korábban három hónap alatt befejeződött, de amióta home office-ban dolgoznak az önkormányzati előadók, az eljárás lelassult.
Az interjú megjelenése után megkereste szerkesztőségünket Nagy Csilla, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, aki egyben a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal hagyatéki ügyeket is intéző igazgatási előadója. Mint közölte, rengeteg jelzést kaptak a jegyzői hivatalokból azzal kapcsolatosan, mennyire felháborítja a közigazgatásban hagyatéki ügyekkel foglalkozó szakembereket az interjú azon üzenete, hogy a hagyatéki ügyek elhúzódása az önkormányzatok hibája, és a leltározási szakasz lassúságának tudható be.
Nagy Csilla szerint valójában az önkormányzati szakasz elhúzódásának a koronavírus miatti home office csak egyik tényezője. A másik, hogy
sok hivatalban egyetlen előadó dolgozik, aki számos más feladatkör mellett foglalkozik a hagyatéki ügyekkel, ahogy nem elhanyagolható tényező a jogszabályi környezet tavalyi változása sem.
A főtitkár megerősítette, hogy a hagyatéki ügyek intézése a polgármesteri hivatalokban kezdődik, ahol az első lépés a halottvizsgálati bizonyítvány érkeztetése. Ezen dokumentum alapján keresi meg a jegyző munkatársa a hozzátartozókat, hogy nyilatkoztassa őket az örökhagyó vagyonáról. Az eljárást meghosszabbítja, ha a halottvizsgálati bizonyítvány nem tartalmazza a hozzátartozó nevét, ilyenkor az ügyintéző tulajdonképpen „nyomozói tevékenységet” folytat, de ugyanígy elhúzódik az eljárás, ha a hozzátartozó késlekedik a nyilatkozat megküldésével. Időt vesz igénybe az is – folytatta –, hogy ingatlanvagyon esetén el kell készíteni az ingatlan adó- és értékbizonyítványát.
Az ügyintézőnek a hagyatéki leltárt ki kell küldenie az öröklésben érdekelteknek – az ingatlanról kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal együtt. A kézhezvételt követően az ügyintézőnek nyolc, adó- és értékbizonyítvány esetén tizenöt napot várnia kell, mielőtt a leltárt továbbküldi a közjegyzőnek. Nyolc nap áll az érdekeltek rendelkezésére, hogy a leltárra észrevételt tegyenek, és tizenöt nap, hogy az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezést nyújtsanak be. Amennyiben a fellebbezést benyújtják, annak elbírálása további időt vesz igénybe.
Nagy Csilla kiemelte azt is, hogy 2021-ben kezdték meg a földhivatalok a TakarNet rendszer rendbetételét, az elhunyt jogosultak ügyében a hagyatéki eljárások kezdeményezését. Emiatt sorra érkeznek a jegyzőkhöz a földhivatali megkeresések, hogy egyes ingatlanokon (rész)tulajdonosként bejegyzett, 1900 és 2000 között elhunytaknál indítsák meg a hagyatéki eljárást, és vegyék fel a hagyatéki leltárt. Mint hozzátette, az ügyek lebonyolításához itt is szükséges a hozzátartozók nyilatkoztatása. A hozzátartozók sok esetben nem értik,
hogy kerülnek elő a csontvázak a szekrényből, esetleg zaklatásnak veszik a régi ügyek előcitálását, és ez megnehezíti a nyilatkoztatásukat.
Ezekben az ügyekben is el kell készíteni az adó- és értékbizonyítványt, továbbá megkeresni az előzményiratok felkutatása érdekében a levéltárt. Az összes irat beérkezése után az ügyintéző kiküldi a leltárt, valamint az adó- és értékbizonyítványt, kivárja a tizenöt napot, és ezt követően küldi tovább az iratokat a közjegyzőnek. – A leltár elkészítésére harminc nap a jogszabályi határidő, ami a gyakorlatban tulajdonképpen tarthatatlan – hangsúlyozta Nagy Csilla.
Levelet írt szerkesztőségünknek egy névtelenséget kérő, magát Anonymusnak nevező hagyatéki ügyintéző, aki a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkárához hasonlóan arra a törvénymódosításra hívta fel a fegyelmet, amely bő egy éve, 2020. február 1-jén lépett hatályba.
A változást követően a beérkezett hatósági bizonyítványokat minden, a hagyatékban érdekelt személlyel közölni kell, mivel a jogszabály úgy rendelkezik, hogy azok tartalmára vonatkozóan az érdekeltek fellebbezéssel élhetnek. Ez a tizenöt nap, valamint a postai tértivevényes kézbesítés esetleges két-három hetes elhúzódása további egy-másfél hónap eljárási többletet jelent, amely mind az önkormányzati szakaszt terheli meg.
Ugyanakkor Anonymus is tapasztalta, hogy van olyan önkormányzat, ahol a technikai feltételek nem megfelelőek, így lassabban érkezett meg egy-egy adó- és értékbizonyítvány, de ez szerinte csak a szegényebb önkormányzatokra volt jellemző. Ennél hangsúlyosabb tényezőnek nevezte, hogy
a járvány harmadik hullámában az elhunytak száma érezhetően megnőtt, ami többletmunkát jelent a korábbiakhoz képest ugyanakkora apparátusnak.
(Borítókép: Magyar Birtokvédelmi Szövetség)