Elsősorban az epidemiológiai és egészségügyi szempontok, és nem a beadott oltások száma mérvadó arra vonatkozóan, hogy mikor lehet nyitásba kezdeni – mondta Hans Kluge, a WHO európai vezetője.
A szakértővel – aki másfél hete Orbán Viktor miniszterelnöknél tett látogatást – a HVG készített interjút. Hans Kluge hangsúlyozta, hogy az oltás „előbb-utóbb véget fog vetni a járványnak”, de ehhez arra is szükség van, hogy betartsuk a járványügyi intézkedéseket.
„A Covid–19 elleni védőoltások jelentősen javítottak a betegség elleni eszköztárunkon – de nem helyettesítik a már kipróbált eszközeinket. A fizikai távolságtartás, a maszkok, a kézhigiénia, a belső terek átszellőztetése mind működnek, mint ahogy a nyomon követés, a tesztelés, a kontaktkutatás, az izoláció és a karantén is hozzájárul a fertőzések megállításához és az életek megmentéséhez” – mondta.
A szakértő elismerését fejezte ki a hazai oltási kampány miatt.
Magyarország dicséretet érdemel, amiért ennyi dózist beadott már a lakosságának, köztük az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint az idősotthonok lakóinak
– fogalmazott.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az átoltottság mellett más tényezőket is figyelembe kell venni a nyitásnál. Kifejtette: Magyarországon az új fertőzöttek száma ugyan jelentősen csökkent, de a fertőzési ráta még mindig nem szorult vissza kellő mértékben, valamint a kórházban ápoltak és a halálozások száma is magas.
Bármilyen közegészségügyi vagy társadalmi lazításba epidemiológiai és egészségügyi szempontok alapján lehet belekezdeni, nem pedig a lakosságnak beadott oltások száma alapján
– hangsúlyozta.
A Sinopharm vakcinájáról elmondta, hogy azt a WHO jelenleg is vizsgálja. Az adatokat már a beérkezésükkor értékelik, az oltóanyag biztonságosságáról és hatékonyságáról azonban csak akkor nyilatkoznak, ha minden információ a rendelkezésükre áll.
A védettségi igazolványokról a szakértő azt mondta, hogy azok az oltási kampány hatékonysága szempontjából is fontosak. Mindeközben viszont biztosítani kell, hogy az igazolványok kiadása ne eredményezze egyes csoportok egyenlőtlenségét, marginalizálódását. Azzal kapcsolatban, hogy
Magyarországon már nézők mellett tartanak számos sportrendezvényt, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az események még mindig jelenetős kockázatokat eredményezhetnek.
„Bármely döntést a tömeges összejövetelek esetleges megtartásáról, elhalasztásáról vagy a rendezés módjának megváltoztatásáról úgy kell meghozni, hogy megvédjük az emberek egészségét.”
A döntéseknek pedig a járványhelyzet, az adott esemény (például focimeccs), valamint az ahhoz köthető esetleges nagyobb mobilitás folyamatos és körültekintő értékelésén kell alapulnia – emelte ki.
Hans Kluge már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozások túl korai enyhítése súlyos következményekkel járhat.