Hétfőn reggel 9-kor országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az első érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 ezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról.
A magyarérettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten.
Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldani: az elsőre 90 percet kapnak. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120–200 szavas terjedelemben.
A szövegértési feladatsor bázisszövege az 1848–1849-es szabadságharc nagy szónokairól szól: Kossuth Lajosról és Jókai Mórról.
A szónoki beszédek kapcsán kellett a középszinten vizsgázóknak megoldaniuk a kétoldalas szöveghez kapcsolódó tizenegy feladatot – írja az Eduline a ma reggel 9-től kezdődött magyarérettségi kapcsán.
Ismeretes, hogy Jókai Mór regényírói munkássága miatt februárban egy, a kötelező olvasmányokról szóló vita középpontjába került, miután Tóth Krisztina író, költő egy interjúban azt mondta, hogy Az arany ember című regényt a nemi szerepek ábrázolása miatt kivenné a kötelező olvasmányok listájáról, mire Maruzsa Zoltán kijelentette, az írónak helye van a magyar irodalomban, és ez nem lehet vita tárgya.
Először egy 700–1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk, és az alapján megoldani a feladatokat. Ilyen például, hogy meg kell keresniük a szövegben található megállapításokat, érveket, álláspontokat, vagy éppen összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között.
A szövegértési feladatok megoldásával maximum 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók.
A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Ennél szintén választani lehet, egy műértelmező szöveget kell megírni, amelynek 400–800 szóból kell állnia. Ez lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Akárcsak a tavalyi Covid-érettséginél, idén is egyedül írásbeli érettségi vizsgálat tartanak, hogy ennyivel is felére csökkentsék a személyes kontaktusok számát. Egy teremben ezúttal is csak legfeljebb tíz fő tartózkodhat, tartva a legalább másfél méteres távolságot. A vizsga írása közben a diákok ugyan levehetik a maszkot, ám a folyósokon már viselniük kell azt.
Ami különbség a 2020-as vizsgákhoz képest, hogy a szóbelik ugyan alapvetően ezúttal is elmaradnak, bizonyos esetekben most mégis lehet szóbeli vizsgát tenni. Például akkor, ha az adott vizsgatárgyból középszinten csak szóbeli vizsgarész létezik. Vagy amennyiben az írásbeli eredménye elérte a 12 százalékot, a 25-öt azonban nem haladja meg, a szóbelin még lehet javítani, érettségit szerezni.
A tavalyi magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgákon középszinten a könyvek történetéről, az olvasásról és a kódexekről szóló szövegértési feladatokat kellett a diákoknak első körben megoldaniuk. Szintén az első vizsgarészben egy sportról szóló érvelés vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levél megfogalmazása is várt a vizsgázókra.
A vizsganapok pontos menetrendje tantárgyak szerinti bontásban itt olvasható.
(Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban 2021. május 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)