A napokban elfogadta a parlament az egyetemek modellváltásáról szóló törvényjavaslatot. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta: több mint egy tucat törvényt kellett előkészíteni. Stumpf István hozzáfűzte: nagyon összetett struktúra jött létre, amelyben vannak állami fenntartású egyetemek, magánegyetemek, egyházi fenntartásúak és a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartottak; utóbbi körbe már 21 intézmény tartozik.
Szerinte az egyetemek „leszakadtak az állami köldökzsinórról”, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is.
A kormánybiztos úgy értékelt: „történelmi pillanat jött el” a magyar felsőoktatás életében, és fontos nemzetstratégiai kérdésben döntött a kormány: „Megadta a lökést és lehetőséget az egyetemeknek arra, hogy a minőségi tudástermelés révén Magyarország belépjen abba a nemzetközi világba, ahol kitüntetett harc folyik a hallgatókért és a magas hozzáadott értéket jelentő intellektuális tőkéért.”
Stumpf István úgy véli: az átállás a jelentős üzleti kapcsolatokkal rendelkező egyetemeknek (Győr, Debrecen, Veszprém, Kecskemét, Miskolc) egyfajta gyorsítópálya.
A Dunaújvárosi Egyetemnek a Pakssal való kapcsolat jelenti a kiugrási lehetőséget: „Olyan gyakorlati képzést tudnak indítani, amit sehol máshol nem képesek megcsinálni az országban, csak ott.” A Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem előtt is új lehetőségek nyílnak meg.
A kormánybiztos úgy látja: a nagy tudományegyetemeknél az a nehézség, hogy számos szak – például a pedagógusképzés – nem piacosítható; ebben az állam továbbra is jelentős szerepet kell hogy vállaljon.
Szerinte a klinikák sorsa is sokáig vitatott volt, de végül egyértelművé vált, hogy az egyetemeknél kell maradniuk. Jelezte: sikerült megoldani, hogy összehangolják a központi kórházi irányítási rendszert és az egyetemek autonómiájának a rendszerét.