Ötszáz alkotmányjogi panasz érkezett a koronavírus-járvány alatt, tavaly április óta, az Alkotmánybíróságra. A járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben 21 alkotmányjogi panasz vár soron kívüli elbírálásra, köztük az a 13 beadvány is, amely szerint a kormány szükségtelenül és aránytalanul korlátozza tavaly november óta a gyülekezési szabadságot.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb statisztikái szerint jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban az alkotmányjogi panaszok száma. Tavaly április óta ötszáz ilyen indítvány érkezett a testülethez. Különösen az utóbbi hat hónapban erősödött az indítványozási kedv: 2020 utolsó negyedévében 154, míg az idei év első három hónapjában 135 új alkotmányjogi panaszt regisztráltak. A jelenleg folyamatban lévő 364 ügy közül 337 alkotmányjogi panasz alapján indult.
Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát bírói döntéssel sértették meg. Emellett akkor is lehet panaszt benyújtani, ha a jogalkotó olyan jogszabályt alkot, ami közvetlenül, bármilyen más hatóság vagy bíróság intézkedése nélkül okoz jogsérelmet. Azért azt meg kell jegyezni, hogy az alkotmányjogi panaszoknak csupán mintegy tizede jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig.
Az Alkotmánybíróságot fokozott felelősség elé állítja a különleges jogrend, mert a folyamatos működést biztosítani kell – nyilatkozta korábban Sulyok Tamás, a testület elnöke az Indexnek. A teljes üléseket tavaly április óta videókonferencia keretében tartják meg.
A járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben – a szervezet honlapján olvasható lista szerint – tavaly május óta összesen harmincnégy eljárás – közülük harminc alkotmányjogi panasz alapján – indult az Alkotmánybíróságon. Valamennyi ilyen ügyben soron kívüli elbírálást rendelt el a grémium elnöke. A harminc alkotmányjogi panaszból eddig kilencet bíráltak el az alkotmánybírák. Ezek közül különösen kettő emelkedik ki:
A koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel összefüggésben 21 alkotmányjogi panasz vár soron kívüli elbírálásra, köztük az a 13 beadvány is, amely a gyülekezési jog korlátozását támadja. Az indítványozók között van többek között Gődény György, a Szivárvány Misszió Alapítvány és Erőss Gábor, a Párbeszéd elnökségi tagja. A józsefvárosi alpolgármester azért fordult a testülethez, mert a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva már november óta korlátozza a gyülekezési szabadságot. Szerinte a támadott rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák, valójában kiüresítik a gyülekezéshez való jogot, a körülmények mérlegelésének kizárásával és az általános tilalom jogszabályi rögzítésével elvonják a tényleges bírósági jogorvoslat lehetőségét, valamint alaptörvény-ellenesen tesznek különbséget azon személyek között, akik különböző célból összegyűlnek, hátrányosan megkülönböztetve azokat, akik a gyülekezési jogukat kívánják gyakorolni, azokhoz képest, akik ettől eltérő célból, például vallásgyakorlás vagy oktatás céljából gyűlnek össze.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)