A magyar sport, ezen belül pedig az élsport, egyszerre testesíti meg a dicsőséges küzdelmet, a rendíthetetlen helytállást és a büszkeségre okot adó történelmi örökséget is – írta közösségi oldalán az emberi erőforrások minisztere a Magyar Sport Napja alkalmából. Kásler Miklós csütörtöki bejegyzésében úgy fogalmazott: a mozgás maga az élet, egyben egészségünk alappillére.
Egykoron, az olimpiák időszakában, a háborúkat felfüggesztették, de a nemes vetélkedés megmaradt. Ezáltal a sport és a mozgás évezredek alatt a testi-lelki egészségünk megóvásának és a tisztességes megmérettetés lehetőségének zálogává válhatott
– írta a miniszter emlékeztetve arra, hogy a kontinens első szabadtéri sportversenyét 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg az ország legrégebbi egyesülete, a Magyar Athletikai Club, ennek emlékére a kormány határozata alapján 2000 óta ez a nap a Magyar Sport Napja.
„Rendkívül nagyra becsülöm sportolóink és edzőink tevékenységét, akik fenntartják és tovább gyarapítják a hazai sporttradíciókat. Hiszem, hogy a becsületes verseny, a megérdemelt tisztelet és elismerés példaként szolgálnak a legfiatalabb generáció tagjai számára is, akik ilyen módon nem csak követőivé, hanem továbbvivőivé is válnak a magyar sport hagyományainak. A magyar sport napján köszöntöm a sportolóinkat és kívánom, hogy sikereik és eredményeik által a jövőben is büszke képviselői lehessenek nemzetünknek!" – írta Kásler Miklós.
A mozgás maga az élet, egyben egészségünk alappillére. Egykoron, az olimpiák időszakában, a háborúkat felfüggesztették,...
Közzétette: Kásler Miklós – 2021. május 5., szerda
A fizikai aktivitásnak, a sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a depresszióra, a krónikus stressz oldására. Nemzetközi kutatások szerint ugyanakkor a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan növekedett az üléssel töltött idő.
Az immunrendszer működését is befolyásoló krónikus stressz mértéke pedig a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfertőződés esélyét, és csökkentve a sport iránti hajlandóságot.
A világjárvány okozta korlátozások következtében beszűkülő sportolási lehetőségek ellensúlyozásaként nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának és erősítésének a negatív mentális következmények kivédése érdekében – mutat rá a Semmelweis Egyetem frissen megjelent közleménye.
Az egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást, melynek része egy május 15-ig kitölthető kérdőív is „A COVID–19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében” címmel. A felmérés kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások, hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel.
A 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak
– mondta Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője, hozzátéve, hogy a testmozgás alatt nem a maratoni futást értik, hanem legalább fél órán át tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár a tempós gyaloglást is.