A csípőszúnyogok különböző fertőzéseket tudnak terjeszteni attól függően, hogy a kórokozó az adott fajjal kompatibilis-e, és képes-e szaporodni a szúnyog sejtjein belül. Ha nem, akkor hiába „szívja fel” az állat a kórokozót, nem tudja továbbadni – fejtette ki az Indexnek Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A szúnyog, amikor megcsíp minket, nemcsak a vérünket szívja, hanem nyálat is ürít belénk, így tudja megfertőzni az embert, ha a nyálmirigyben jelen vannak a kórokozók.

Magyarországon az ötven őshonos mellett három idegenhonos csípőszúnyogfaj él. A három inváziós faj az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek közül a tigrisszúnyog az, amelyik a legtöbb kórokozóval kompatibilis.

Ezek között vannak emberre is rendkívül veszélyesek, ilyen például a sárgaláz és a csonttörő láz, utóbbi a csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne.

A tigrisszúnyogból ez idáig viszont nincs olyan nagy egyedszámú populáció itthon, hogy ez tömegesen forduljon elő. Az Ökológiai Kutatóközpont a Szúnyogmonitorral kéri a lakosság segítségét az inváziós fajok terjedésének követésében, szúnyogpéldányokat és állatokról készült fotót is be lehet küldeni nekik.

Hogyan kerülnek ide?

A klímaváltozás következtében egyre jobbak az életfeltételek ezeknek a fajoknak Magyarországon, de az ázsiai bozótszúnyognak az áttelelés sem probléma. A kontinensek között pedig a kamion- és hajóforgalom segítségével tudnak terjedni.

A Magyarországon megjelent három inváziós faj az eredeti élőhelyén odúlakónak számít, de képesek voltak a változásra, már nem feltétlenül van szükségük odúra, megfelel nekik olyan, nagyjából fél vagy egy deciliter méretű víztest, ami nem érintkezik a talajjal. Dr. Soltész Zoltán ideális tenyészhelyként említi az eldugult ereszcsatornát és a kinti szemetesek környékét is.

Ha meleg van, és a tojások szintjét eléri a víz, 30 fok felett akár 1 hét alatt is el tudnak jutni a tojástól a repülő rovarig.

Kullancsok

Az előző héten számoltunk be róla, hogy Magyarországon is megjelent a krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancs. A Hyalomma a kullancsok családján belül egy kisebb csoport több fajjal, ezek közé tartoznak olyanok, amelyek ennek a vírusos betegségnek a fő terjesztői – mondta az Indexnek Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársa.

Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Európában őshonosok, de a vándormadarak segítségével egészen a skandináv országokig eljutnak. Kevesen tudnak róla, de teljesen természetes folyamat, hogy a vándormadarak néhány százaléka kullancsokat hordoz. Ezek között lehet olyan is, amely nálunk nem őshonos.

Eredeti élőhelyükön gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint emberen is. A krími-kongói vérzéses láz ezeken a területeken komoly egészségügyi kockázatot jelent, kiemelkedően magas, körülbelül 30 százalékos halálozási aránnyal.

Több európai országban megfigyeltek felnőtt Hyalomma-példányokat, köztük Magyarországon is. Hazai, vadon élő rágcsálókban és mezei nyulakban szerológiai vizsgálattal már találtak ellenanyagot, de véradók körében is előfordult ilyen, ők tünetmentesen eshettek át a fertőzésen. A kiterjedtségét kell vizsgálnunk.

A kór emberek körében a Hyalomma kullancs csípésén kívül fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, vérrel való kontaktus útján is terjed.

Földvári Gábor szerint nem lehet közvetlen, egyszerűen előrejelezhető összefüggésről beszélni a klímaváltozás és a kullancsok terjedésének tekintetében. A környezeti, időjárási tényezők átalakulása miatt azonban a különböző fajok élőhelyének határai is változnak, és a déli fajok folyamatosan északabbra „költözhetnek”.

Az Ökológiai Kutatóközpont azt kéri a lakosságtól, hogy a kullancsszezonban tüzetesebben figyeljék meg a példányokat, az azonosításról a Kullancsfigyelőn találhatnak több információt.

(Borítókép: Ázsiai tigrisszúnyog. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)