Rosszul sült el Karácsony Gergely testszégyenítős kijelentése az angol Economist című lapnak adott interjújában. A miniszterelnök-jelölti előválasztásra várt főpolgármester is beismerte, hogy „rossz vicc volt”, ugyanakkor a politikai sárdobálást kiváltó ügy legalább ráirányította a figyelmet arra, hogyan is állnak az idegen nyelvek ismeretével azok a politikusok, akik az ország vezetésére kérnek választói támogatást. Ez pedig egy egyáltalán nem elhanyagolható kérdés.
„Ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok” – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester az Economistnak, amikor azt vették végig a lapban, hogy mi a különbség ő és Orbán Viktor között.
Nem csupán a kormányoldalon, az ellenzéki térben sem aratott sikert Karácsony Gergely vicceskedése, ami kimeríti a body shaming (magyarul testszégyenítés) kifejezés jelentését. A body shaming tipikus példája, amikor valakit a testi adottságai, az alkata miatt érnek negatív vélemények.
Számos példa akad arra, hogy a kinézete, alkata, vagy egy rosszul sikerült fotója miatt gúnyolnak valakit a magyar politikában. Ez az állítás gyorsan igazolható a pártokhoz köthető, vagy az azokkal szimpatizáló közösségi oldalak felületein található bejegyzések alapján. Nem Karácsony Gergely volt az első elkövető, illetve a legtöbb politikai szereplő kénytelen elviselni, hogy folyamatosan lövészárokban van.
Rossz vicc volt, nem kellett volna. Mert tudom, ilyennel nem viccelünk, ez nem lehet része a politikai vitáknak, mindenkinek kijár az alapvető tisztelet. Sajnálom, hogy az a látszat keletkezhet most, mintha ezt nem tudnám, pedig nagyon is tudom, és ehhez tartom magam. Elnézést kérek mindazoktól, akik a rossz tréfámat sértőnek találják, igazuk van
– szabadkozott Karácsony Gergely Facebook-oldalán, miután a magyar sajtó is szemlézte az Economistban megjelent interjút.
Bocsánatkérés ide vagy oda, Karácsony Gergely kijelentése nem maradt visszhang nélkül. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára szolgáltatta a riposzt lehetőségét a kormányoldal számára.
A főpolgármester megjegyzését tekinthetjük nyelvbotlásnak, és akár el is nézhetjük neki, hiszen bocsánatot kért, különösen, mert van egy sokkal nagyobb probléma: egy világváros vezetője nem tud szót érteni mással nemzetközi találkozókon, nyelvi nehézségek miatt. Megkockáztatom, hogy az említett faux pas is az idegennyelv-tudás hiányából ered
– írta Fürjes Balázs Facebook-oldalán.
Az államtitkár azt is kifejtette, hogy ezzel szemben Orbán Viktor jól beszél angolul, és ez alapvető elvárás a 21. században, a 27 tagú Európai Unióban, egy közepes méretű európai országban.
Az uniós csúcsokon, bármely nemzetközi fórumon, tárgyaláson nagyon fontos, hogy két vagy több első számú vezető tudjon négyszemközt, többszemközt is tárgyalni, egyeztetni. Közvetlenül egymással. Annál is inkább, hiszen ezeken az eseményeken sok minden a csevegéseken, a kávészünetekben zajló beszélgetéseken, a reggelinél vagy a vacsorákon dől el, de legalábbis mozdul előre. A nemzetközi politikában szinte minden angol nyelven folyik. Sok ilyen alkalomra a miniszterelnökök nem is vihetnek magukkal tolmácsot. Aki nem tud angolul, kizárja magát a társaságból, a beszélgetésből
– fogalmazott Fürjes Balázs. Azt is hozzátette: egy uniós ország nem engedheti meg magának, hogy olyan miniszterelnöke legyen, aki nem beszél angolul.
Kétségkívül nem egyhangú Orbán Viktor megítélése a magyar és a nemzetközi politikában, de az tény, hogy a miniszterelnök tevékeny szereplője az Európai Unió legfontosabb vitáinak.
Rendszeresen tárgyal kormány- és államfőkkel, a V4-es országok vezetőivel, más tagországok politikusaival, nemzetközi mozgásterét meghatározza, hogy szövetségesei, de ellenfelei is tárgyalóképesnek tartják. Ez lehetetlen lenne nyelvtudás nélkül.
Azzal a miniszterelnök is tisztában van, hogy a nyelvtudás mennyire fontos a nemzetközi politikában. Hat évvel ezelőtt, 2015 tavaszán Orbán Viktor a Bibó Szakkollégium nem nyilvános vendégeként beszélt arról, hogyan látja a jövő miniszterelnökét.
A 444.hu számolt be akkor az eseményről, és ismertette, hogy Orbán Viktor milyen szempontokat említett. Ezek között volt a nyelvtudás is.
„Én angolul ugyan elrendezem, amit el kell rendezni, de az kevés” – jelentette ki Orbán Viktor hat éve. A 444.hu szemléje szerint azt is mondta, hogy
az ország jövendő vezetőjének két-három nyelven kell beszélnie, és nem árt, ha abból az egyik keleti.
Ez utóbbi utalás arra, hogy a magyar kormány külpolitikai prioritásai között vannak a magyar–orosz kapcsolatok, illetve az utóbbi időben a Kínához való viszony is nagy figyelmet kapott.
Idén ősszel indul az ellenzéki előválasztás folyamata, melynek célja az, hogy a 2022-es országgyűlési választásra kiválasszák az ellenzéki összefogás (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) képviselőjelöltjeit és közös miniszterelnök-jelöltjét.
Az Index a nyelvtudásra vonatkozó kérdéseket küldött az előválasztásra bejelentkezett miniszterelnök-jelölteknek és Karácsony Gergelynek, aki több sajtóinformáció szerint is napokon belül bejelenti az indulását.
Mivel a főpolgármester számos megkeresést kapott, végül nyilvánosan, Facebook-oldalán válaszolt.
A bejegyzésében azt írta, soha nem esett nehezére elismerni, ha valaki valamiben jobb nála, majd elismerte, hogy a miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az övé, de már folyamatosan dolgozik az angolján.
A miniszterelnök úr újsütetű kínaiját és oroszát viszont nem tervezem behozni
– tette hozzá a pikírt megjegyzést Karácsony Gergely.
Ha a nyelvi tudást és készséget nézzük, akkor Dobrev Klára, Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András üti meg leginkább azt a mércét, amit hat éve Orbán Viktor határozott meg.
Egy politikus a saját nyelvén is meg tudja értetni magát az Európai Parlamentben, az uniós testületekben és intézményekben általában minden uniós nyelven van tolmácsolás, persze az informális találkozóknál, az ülések közötti szünetekben folytatott csevegéseknél, megbeszéléseknél (olykor ilyen helyzetekben is köttetnek fontos alkuk és megegyezések) nem nélkülözhető a nyelvtudás.
De mi van akkor, ha egy kormányfő nem tud folyékonyan, tárgyalóképesen beszélni legalább angolul? Egy adott tagország küldhet-e a kormány- vagy államfő helyett különmegbízottat, illetékes minisztert – például olyat, aki beszél nyelveket – az uniós döntéshozatal egyik legfontosabb intézményébe, az Európai Tanácsba?
Az Index két kérdést küldött az Európai Tanács sajtószolgálatának:
A sajtószolgálatától azt a tájékoztatást kaptuk: egy állam- vagy kormányfő megkérheti egy másik tagállam állam- vagy kormányfőjét, hogy képviselje az Európai Tanács ülésén, ha nem tud részt venni rajta.
Például a tavaly októberi EU-csúcson a karanténban lévő lengyel miniszterelnököt, Mateusz Morawieckit a cseh kormányfő, Andrej Babis képviselte, de arra nincs lehetőség, hogy egy kinevezett miniszter járjon el a nevében.
Az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkének 2. pontja kimondja, hogy
az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Noha az Európai Tanács ülésein van tolmácsolás, előnyben vannak az olyan politikusok, akik a szünetekben és a háttérbeszélgetéseken is gördülékenyen tudnak kommunikálni a kollégáikkal.
Az nem megoldható, hogy egy állam- vagy kormányfő, aki nem tud gördülékenyen legalább angolul beszélni, kiszervezze az uniós ügyeket egy különmegbízottnak, és az képviselje helyette a tagországot az Európai Tanácsban.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (elöl b) Marjan Sarec szlovén (j3) és Robert Abela máltai kormányfő (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozóján Brüsszelben 2020. február 20-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher )