Az új civil törvény megszavazásával a parlament hatályon kívül helyezte a korábban az Európai Unió által is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított civil törvényt. 136 igen, 28 nem, 30 tartózkodó szavazat érkezett a törvényre.
A törvényt még 2017-ben fogadta el a parlament, amely arra kötelezte a civil szervezeteket, hogy hozzák nyilvánosságra, ki és mennyit adományozott nekik külföldről.
Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a törvény miatt, végül tavaly az Európai Bíróság kimondta, hogy az diszkriminatív egyes civil szervezetekkel szemben, és sérti az uniós jogot. Idén februárban az EB újra elővette Magyarországot, mert azóta se nem hajtotta végre a bírósági döntést.
Végül Semjén Zsolt áprilisban benyújtotta a törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás indoklásában azt írták: az Európai Bíróság megerősítette, hogy
a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek részére nyújtott támogatások átláthatóságának biztosítása közérdeken alapuló nyomós indokul szolgálhat.
Ezért a hatályon kívül helyezéssel egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotását célozták. Bár a kormány visszavonta a civil törvényt, de közben helyzetbe hozta az Állami Számvevőszéket azzal, hogy külön törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz közzé mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.
(Borítókép: Szavazás az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)