P. Mária a mai tárgyaláson is indítványozta Kósa Lajos tanúkénti meghallgatását. P. Mária különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vádjával áll a bíróság előtt. A vádirat szerint húsz embertől 780 millió forintot kért kölcsön a hatalmas apai örökség felszabadításának költségeire.

A Mátészalkai Járásbíróság a mai tárgyaláson biztonsági kockázatra hivatkozva elutasította Juhász Péter és Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő kérelmét, hogy kapcsolattartóként rendszeresen találkozhassanak a nyíregyházi börtönben előzetes letartóztatásban lévő vádlottal – adta hírül a Blikk.

P. Mária vallomásából kiderült, hogy volt idő, amikor a csengeri örökösnő – állítása szerint – Kósa Lajossal jobb viszonyban volt, mint a saját családjával.

A csengeri örökösnő vallomásában arra is kitért, hogy miután hazahozták Svájcból, levelet írt Orbán Viktornak, Áder Jánosnak és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is, de választ sehonnan nem kapott. P. Mária azt szerette volna elérni, hogy a miniszterelnök járjon közben az ügyében, azaz segítsen neki megszerezni az 1300 milliárdos örökségét.

A mai tárgyaláson P. Mária megismételte, hogy visszavonja korábbi vallomásait, amelyeket még 2019. január 18. és április 16. között tett, és amelyekben azt vallotta, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Mint kiderült, ezeket olyan állítólagos ígéretekre tette, hogy ha így vall, kiengedik az előzetes letartóztatásból.

P. Mária bejelentette azt is, hogy visszavonja azokat a közjegyző előtt kötött ajándékozási köziratokat, amelyek Kósa környezetéhez tartozó személyek nagy összegű megajándékozásáról szólnak.

P. Mária azt mondta, hogy ez azért fontos, mert ha mégis érkezne vagyon, akkor azok jelenleg érvényesíthetők lennének, de nem akarja, hogy a vagyont gyermekeitől vonják meg, „ha vele bármi történne” – erről a Telex helyszíni tudósítója számolt be. A lap tudósítása szerint P. Mária azt is vallotta, hogy Erste bankos számlájára már 2009-ben ötmilliárd forint érkezett. Ebből levett „százegynéhánymilliót”, amiből adósságait rendezte, felújította a házát és az anyósáét. Végül P. Mária szerint az ötmilliárd forint többi részét a Deutsche Bank visszavonta, mondván, idő előtt küldték neki a hagyatéki előleget.

Az ügyészségi vizsgálat során e pénzmozgásoknak nem találták nyomát.

A Blikk tudósítása szerint P. Mária a nyíregyházi börtönből online bejelentkezve dühösen kérte számon az ügyészségen, hogy olyan nevek szerepeltek a vádiratban, akiket nem is ismer. Viszont hiányoznak az igazát bizonyító nemzetközi telefonhívások listái, a svájci bankvezetőkkel való találkozókon részt vevő emberek névsora.  Sérelmezte azt is, hogy az ártatlanságát bizonyító okiratok az NNI irodájában rejtélyes módon elégtek, németországi dokumentumai pedig eláztak.

Eddig nem derült ki az sem,  ki és milyen célból utalt a számlájára ötmilliárd forintnak megfelelő eurót, amiből csak 150-200 millió forintot vett fel, mert mire legközelebb visszament a bankba, hogy pénzt vegyen ki, a német pénzintézet leemelte a számlájáról a maradékot, mondván: azt tévedésből küldték neki.

A bíróság elutasította a védelem indítványát arra, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessen. Az indoklás szerint a bűnismétlés lehetősége és a szökés veszélye is fennáll.

Mint azt korábban megírtuk, 2008 tavaszán ezeknek az ajándékozási szerződéseknek a nyilvánosságra kerülése keltett botrányt a választás előtt.

Kósa Lajos 2013. január végén arra vállalkozott magánjogi szerződésbe foglaltan, hogy több mint 4,3 milliárd euróért államkötvényt vásárol M. Mária képviseletében. Az 1300 milliárd forintnyi összeg M. Mária öröksége lett volna.

Kósa Lajos és az örökösnő 2013. szeptember 26-án közjegyző előtt – egyebek mellett – okiratba foglalta, hogy a nő 2 633 445 eurót ajándékoz Kósa Lajos édesanyjának. Ebben a dokumentumban azt állítja magáról a csengeri örökös, hogy a svájci Altenrhein Aviation AG résztulajdonosa, és jogot ad Kósa Lajosnak, valamint Czakó Jánosnak, hogy a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján képviseljék őt.

2015. január 12-én okirat készül arról is, hogy a nő meghatalmazza Kósa Lajost, hogy egy párizsi bank általa megörökölt részvénypakettje felett – néhány megkötéssel – rendelkezzen.

Kósa már az első cikk megjelenése napján szélhámosnak nevezte a csengeri nőt, akiről elmondása szerint már 2016-ban sejtette ezt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda 2018 tavaszán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával.

A csengeri örökösnő külföldre távozott, a svájci hatóságok nemzetközi elfogatóparancs alapján 2018. április 27-én fogták el, kiadatási őrizetbe került, majd 2018. szeptember 4-én Zürichből hozták haza, ezután előzetes letartóztatásba került.

2018 decemberében már tíz hónapja tartott a nyomozás, amikor házkutatást tartottak az örökösnő és gyerekei otthonában, és zárolták a gyanúsított vagyonát is. 2019. június 21-én Sz. Gáborné házi őrizetbe került.

2020. augusztus 5-én ismét elrendelte a Mátészalkai Bíróság a csengeri örökösnő letartóztatását.

2020. november végén a Mátészalkai Járási Ügyészség emelt vádat P. Mária ellen húszrendbeli csalás miatt.

Az ügyészség szerint a vádlott elhitette a sértettekkel, hogy a külföldön örökölt vagyonhoz kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta- és forintbetétek, értékpapírok és drága ingatlanok tartoznak, amelyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, illetve bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie a pénzintézeteknél. A csaláshoz – az ügyészség közleménye szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben a sértettek titoktartást vállaltak. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amelyben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket a vádlott készítette.

A sértetteknek okozott kár 1 millió 400 ezer forinttól 378 millió forintig terjedt, ebből csupán 3 millió 950 ezer forint kár térült meg.